Kiderült mennyi élelmiszer-hulladék keletkezik a háztartásainkban
Az elkerülhető élelmiszer-hulladék, vagyis az élelmiszer-pazarlás mértéke az elmúlt 9 évben 37,2 százalékkal csökkent Magyarországon.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. A 2025 végén zajlott felmérésbe 151 háztartás kapcsolódott be, ami több mint 400 fogyasztó élelmiszer-pazarlási szokásainak vizsgálatát jelenti.
A kutatási eredmények alapján egy magyar ember az otthonában évente átlagosan 60,7 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel, ami országos szinten mintegy 576 ezer tonna.
Ennek több mint fele, 56,5 százaléka – személyenként évi 34,3 kilogramm – nem elkerülhető hulladék: például csontok, tojáshéj vagy kávézacc. Az összes élelmiszer-hulladék 34,3 százaléka – személyenként évente 20,8 kilogramm – elkerülhető lenne, vagyis tényleges pazarlásnak tekinthető. Országos szinten a háztartások évente csaknem 200 ezer tonna elkerülhető élelmiszer-hulladékot termelnek.
Bár ez jelentős mennyiség, a 2016-os adatokhoz képest komoly előrelépés, mivel az elmúlt 9 évben az élelmiszer-hulladék teljes mennyisége 10,8 százalékkal, az élelmiszer-pazarlás pedig több mint egyharmadával mérséklődött.
Legnagyobb mennyiségben továbbra is a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek a kukába. Ez a három élelmiszercsoport az összes elkerülhető élelmiszer-hulladék több mint háromnegyedét adja. A készételek pazarlása ugyanakkor biztató mértékben tovább csökkent: 2025-ben fejenként 7,7 kilogrammot tett ki, ami nagyjából 1 kilogrammal kevesebb a 2024-es értékhez képest.
A kutatás arra is rámutatott, hogy a pazarlás leggyakoribb okai évek óta változatlanok. A kidobott élelmiszerek legnagyobb része azért végzi hulladékként, mert megfeledkeztek róluk, illetve túl sokat vásároltak belőlük, vagy a szükségesnél nagyobb mennyiséget készítettek el.
A felmérés szerint a magyar háztartások élelmiszerhulladék-kibocsátása továbbra is kedvezőbb az európai átlagnál, ugyanakkor a további csökkentés érdekében még jelentős erőfeszítésekre van szükség. Különösen akkor, ha az ország meg akar felelni az Európai Unió tavaly publikált célkitűzésének, amely szerint 2030-ra a háztartásokban és a vendéglátásban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét legalább 30 százalékkal kell mérsékelni a 2021–2023-as időszak átlagához képest.
A Nébih hangsúlyozta, hogy a 10 éves Maradék nélkül program 2026-ban is számos szemléletformáló aktivitással, oktatási anyaggal és gyakorlati tanáccsal segíti a lakosságot abban, hogy minél kevesebb élelmiszer vesszen kárba.
(Nébih)
Fotó: Canva
