Tudtad, hogy egy átlagos európai polgár évente 4,8 tonna hulladékot termel, amelynek a jelentős része műanyagból készült csomagolóanyag?Hazánkban sem sokkal jobb a helyzet, Magyarországon csak műanyag csomagolásból 30,5 kilogramm hulladék jut egy főre évente, és ennek csupán 27,5 százalékát dolgozzák fel újra.
A Műanyagmentes Július – a kezdeményezéshez a Greendex szerkesztősége is csatlakozott – erre a problémára hívja fel a figyelmet.
Földünkön a különböző típusú hulladékok közül a műanyag hulladék mennyisége növekszik a legnagyobb ütemben.
A PET-palackokból és műanyagzacskókból is percenként 1 millió darabot használunk világszerte, amelyekből az utóbbi 25 perc után már a kukában végzi. Ráadásul a műanyagot újrahasznosítani sem lehet teljes mértékben, mert a folyamat minőségi és mennyiségi veszteséggel jár. A PET-palackok mindössze egyharmada kerül újrahasznosításra, a többi a szeméttelepeken, vagy a természetben végzi, ahol a „természetes” lebomlási idő akár 450 évig is eltarthat.
A műanyagok nagy része ráadásul nem képes teljesen lebomlani, csupán apró részecskékre aprózódik, mikroműanyaggá alakul. Ebben talán az a leginkább ijesztő, hogy
hetente körülbelül 5 gramm mikroműanyagot viszünk be szervezetünkbe ételeinkkel és italainkkal, ami olyan, mintha hetente megennénk egy bankkártyát.
Ennek szervezetünkre gyakorolt hatását még vizsgálják a tudósok, azt azonban elmondhatjuk már most, hogy ez biztosan nem természetes.
A természetbe kikerülő felfoghatatlan mennyiségű műanyag szemét nemcsak az élővilágot veszélyezteti, de a klímaválság súlyosbodását is fokozza, hiszen a műanyag is kőolajszármazékokból készül, hatalmas károsanyag-kibocsátással.
A sok szemét túlnyomó része vizeinkben végzi, szennyezve folyóinkat, tavainkat, tengereinket. Az áramlatoknak köszönhetően a hulladékok hatalmas szemétszigetekké állnak össze, a legnagyobb jelenleg a Csendes-óceánban lebeg, 1, 8 milliárd darab műanyag szemétből áll, 80 ezer tonnás és 1,6 millió négyzetkilométer, tehát Magyarország területének a 17-szerese.
Sajnos nekünk sem kell ilyen messzi menni, hogy találkozzunk ehhez hasonló problémákkal, a tiszai és a dunai szennyezés egyre súlyosabb és nagyobb mértékű, csak a Dunával naponta 4,2 tonna műanyag hulladék kerül a Fekete-tengerbe.
Hazánkban 2021 júliusától betiltottak számos egyszer használatos műanyagot és 2023-tól az egyszer használatos italcsomagolások is visszaválthatóak lesznek. A központi szabályozás mellett persze az egyéni felelősség is kiemelten fontos szerepet játszik a változás elérés érdekében, hiszen az a legjobb hulladék az, ami meg sem termelődik.
Rengeteg módja létezik annak, hogy hogyan tudjuk csökkenti a termelődő hulladék mennyiségét, minimalizálni a műanyaghasználatot.
- Mielőtt elindulunk a boltba, ellenőrizzük, hogy elraktuk-e a vászontáskákat, kosarakat, tárolóüvegeket, így elkerülhetjük azt, hogy az üzletben kelljen kérni egyszer használatos műanyagszatyrot.
- A zöldségeket, pékárut sem kell eldobható műanyag zacskóba tenni, saját magunk is készíthetünk többször használatos zacskókat
- Terjednek a csomagolásmentes üzletek, ahova saját tárolóeszközeinkbe rakhatjuk a megvásárolni kívánt termékeket, akár élelmiszert, tisztítószereket.
- Hazánkban évente több mint egymilliárd PET palack kerül forgalomba, ennek pedig kevesebb mint tizedét hasznosítjuk újra. Hordjunk inkább magunkkal kulacsot, amelyből friss csapvizet vagy szűrt vizet fogyaszthatunk!
- Olyan termékeket tegyünk a kosárba, melyeken nincs vagy nagyon kevés a felesleges csomagolóanyag.
Nehéz lenne minden szabályt egyik napról a másikra beépíteni az életünkbe, érdemes fokozatosan haladni, kezdjük akár a műanyagmentes júliussal, csatlakozzunk ehhez a nemzetközi kihíváshoz, hiszen kis tettekkel is nagy változást érhetünk el!
(Forrás: piacesprofit.hu Kép: pexels.com)
