Mikorrhiza
Mikorrhiza

A mikorrhiza görög eredetű szó, jelentése ’gombagyökér’. A mikorrhiza a növényi gyökerek és a gombák közötti szimbiózis. A szimbiózis azt jelenti, hogy két különböző organizmus együtt él, vagy szoros kapcsolatban áll egymással. Ez a társulás számos olyan növény esetében fontos, amely az ember táplálékául szolgál. A mikorrhiza gombák segítenek a növényeknek a tápanyagok és a víz hatékonyabb felvételében. Ilyenformán a mikorrhiza gombák a mezőgazdaság létfontosságú elemei. A mikorrhiza-kapcsolat a szárazföldi növénynemzetségek 90 százalékánál fordul elő világszerte, kiváltképp fontos a tápanyagban szegény területeken.

A mikorrhizában lévő gombák jellemzően a növény gyökeréhez kötődnek, míg más fajok pl. a levelek belsejében lévő szövetekben élnek. Ezek a gombák finom, apró, csőszerű szálakból, ún. hifákból álló hálót alkotnak, amelyek messze benyúlnak a környező talajba, sokkal messzebbre, mint a növények gyökerei. Ily módon a hifák a gyökerek megnyúlásai, jelentősen megnövelve a tápanyagok és a víz felszívódására rendelkezésre álló területet. A hifák mindegyike finom csipkeszerű hálóvá, úgynevezett micéliummá kapcsolódik össze, amely akár több száz vagy ezer kilométer hosszúságú is lehet.

A micéliumhálózat segítségével a növények több vizet és tápanyagot érnek el. Cserébe a növény a fotoszintézisből származó cukrokat szolgáltatja a gombáknak. A gombák olyan organizmusok, amelyek nem növények, és nem állatok. Nem tudják maguk a táplálékot úgy előállítani, mint a növények a fotoszintézis során, és sejtfaluk nem ligninből áll, mint a növényeké, hanem kitinből, ugyanabból az anyagból, amely a rovarok külső vázában is megtalálható.

Amellett, hogy a mikorrhiza gombák hatékonyan növelik a növény gyökereinek felületét, amelyek ezáltal több vizet és tápanyagot érnek el, más hatásuk is van:

  • Enzimeket választanak ki, amelyek segítenek az összetett molekulák egyszerűbb formákra történő szétbontásában, és olyan tápanyagokat szabadítanak fel, amelyek egyébként nem lennének elérhetőek a növények számára.
  • Növelik a növények tűrőképességét az olyan környezeti igénybevételekkel szemben, mint például a szárazság vagy a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok.
  • Növelik a növények ellenálló képességét a betegségekkel szemben, különösen azokkal szemben, amelyeket a talajban terjedő kórokozók okoznak.
  • További fontos funkciójuk a nehézfémekkel szennyezett talajok helyreállítása.

A mikorrhizák szerkezeti különbségeik alapján két fő csoportba sorolhatók. Az első, az ektomikorrhiza körülveszi a növényi gyökérsejteket, de kívül marad rajtuk (az ekto jelentése ’kívül’). A második, az endomikorrhiza, a növényi gyökérsejtek belsejébe hatol (az endo jelentése ’belül’).

A mikorrhizális gombahálózattal rendelkező ökoszisztémák akár nyolcszor több szenet képesek tárolni a talajban, azokhoz képest, amelyekben nincsenek jelen ezek a gombák. Így a mikorrhizák világszerte létfontosságú, bár gyakran láthatatlan összetevői az ökoszisztémáknak, és valamilyen formában szinte minden ökoszisztémában megtalálhatók. Sok helyen egész erdők és ökoszisztémák nem is léteznének mikorrhizák nélkül.

A mikorrhiza szerepe az éghajlatváltozásban

A mikorrhiza gombák fontos szerepet játszanak abban, hogy az erdők mennyire képesek elnyelni a szén-dioxidot. Egy kutatás rámutatott arra, hogy a mikorrhiza gombák az éghajlatváltozás nagy harcosai. A fák sok különböző gyökérgombával alkotnak szimbiózist, de a tudósok rájöttek, hogy bizonyos gyökérgombák, az úgynevezett ektomikorrhiza gombák segítenek a fáknak még gyorsabban feldolgozni a szén-dioxidot. Emellett az ektomikorrhiza gombák fokozzák az erdők azon képességét, hogy a szenet a fákban és a talajban zárva tartsák, ezzel távol tartva a légkörtől.

Viszont egyes emberi tevékenységek hatalmas nitrogénszennyezéssel járnak együtt, ami az erdőket is érintheti. Például a fosszilis tüzelőanyagok elégetése nemcsak szén-dioxidot bocsát ki, hanem nitrogén-oxidot is, amely végül nitrogénszennyezésként hullhat az erdőkre. A mezőgazdaságban használt nitrogénműtrágyák szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a nitrogén a szomszédos erdős ökoszisztémákba kerüljön. A nitrogénszennyezés az ektomikorrhiza gombák elvesztéséhez vezet. Igen aggasztó, hogy ezeknek a gombás szénvédőknek az elvesztésével jelentős mértékű szén-dioxid-szennyezés éri a légkört, ami felgyorsíthatja a klímaváltozást.

További szócikkek
search icon