Négy éven belül valósággá válhatnak az elektromos repülőjáratok Európában
Hamarosan akkumulátoros repülőgépekkel is utazhatunk a kontinensen belül. Az Euronews friss cikke szerint több európai startup is azon dolgozik, hogy a 2030-as évek elejére forgalomba állítsák az első, 500 kilométeres hatótávú elektromos gépeket, amelyek az európai légtér negyedét fedhetnék le.
Vasúttal nem kiváltható útvonalakon szárnyalnának
Az EASA (Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) elemzése alapján az 500 kilométeres hatótávba olyan népszerű, vasúttal nehezen vagy egyáltalán nem kiváltható útvonalak tartozhatnának, mint a London–Dublin, Athén–Szantorini, Barcelona–Ibiza, vagy a Nizza–Korzika. Amíg Franciaország és Spanyolország a vasúttal is könnyen helyettesíthető belföldi repüléseket tiltja, az elektromos repülés épp a szigetes és tengeren átívelő járatoknál jelenthet reális, környezetbarát alternatívát.
Mivel repülhetünk?
A piacot jelenleg innovatív európai startupok pörgetik, miután a nagy gyártók (mint például az Airbus) némileg lassabban haladnak a zéróemissziós tervekkel. A legígéretesebb szereplők:
- Vaeridion (Németország): Kilencszemélyes elektromos gépük 2030-ra kaphat engedélyt utasszállításra. A tervek szerint a jegyárak egy első osztályú vonatjegyével vetekszenek majd. A cégnek máris 100 gépre van megrendelése.
- Aura Aero (Franciaország): 19 személyes, hibrid-elektromos gépük 1500 kilométeres hatótávval bír, tanúsítása 2029 végére várható. Ez a technológia a jelenlegi üzemanyagárak mellett is megfelezheti a működési költségeket, és akár 80 százalékkal csökkentheti a károsanyag-kibocsátást.
- Elysian Aircraft (Hollandia): A KLM-mel szoros partnerségben egy nagyobb, 90 fős és 1000 kilométer hatótávolságú gépen dolgoznak, amely várhatóan 2035-ben debütálhat.
Tényleg zöld megoldás?
Az első generációs gépek – méretükből adódóan – kezdetben nem a nagy kereskedelmi útvonalakon, hanem a repülővel eddig kevésbé elérhető vidéki régiókban fognak repülni. A technológia azonban nem automatikusan karbonsemleges: a tényleges ökológiai lábnyom nagymértékben függ az akkumulátorgyártástól és a töltéshez használt áram forrásától.
Anna Hughes, a Flight Free UK vezetője rámutatott, hogy a repülés áramigénye nem élvezhet prioritást olyan alapvető szükségletekkel szemben, mint az otthonok fűtése vagy az élelmiszertermelés. Az elektromos gépek kizárólag akkor tekinthetők zöldnek, ha töltésük megújuló energiából származik.
Részben e kihívások miatt javasolta az Európai Bizottság nemrég, hogy a légiközlekedés zöldítésére szánt uniós források ne csak a fenntartható üzemanyagokat (SAF) és a hidrogénmeghajtást támogassák, hanem terjedjenek ki az elektromos repülőgépek fejlesztésére is. (Euronews)
