A Nílus egy mára teljesen eltűnt, ősi mellékága mentén épültek fel az ókori egyiptomi piramisok, köztük a híres gízai piramis, több mint négyezer éve.
„A piramisok építésének rejtélyét kutató amerikai csoport tagjai hosszú ideje sejtik, hogy az ókori egyiptomiak valamilyen közeli vízi úton szállíthatták a piramisok építőanyagaként használt óriási kőtömböket. Egészen mostanáig azonban senki sem tudta biztosan, hogy merre is található pontosan ez a folyó, milyen lehetett az alakja, és a mérete, illetve, hogy mennyire volt közel az építkezéshez” – nyilatkozta Eman Ghoneim egyiptomi professzor.
Kapcsolódó bejegyzések
Tönkreteheti az emelkedő tengerszint Egyiptom éléskamráját
Milliók megélhetését, az ország gazdaságát és az élelmiszer-ellátást is veszélybe sodorhatja a tengerszint emelkedése.
A wilmingtoni Észak-Karolinai Egyetem kutatócsoportja műholdas radarfelvételek, történelmi térképek, geofizikai vizsgálatok és üledékfúrással vett minták elemzése révén találta meg és térképezte fel az egykori folyót, melyet egy nagy szárazság apasztott el, és homokviharok temettek be több ezer éve – számolt be a hírről a BBC News.
A Nílus Ahramat elnevezésű mellékágát amerikai, egyiptomi és ausztrál kutatókból álló csoport fedezte fel. A tudósok adatai szerint az Ahramat (ami arabul piramist jelent) mintegy 64 kilométer hosszú, legalább 25 méter mély, és 200-700 méter széles lehetett. A mellékág közvetlen közelében épült fel 31 piramis 4700-3700 évvel ezelőtt. Az eltűnt folyóág felfedezése magyarázattal szolgál arra is, hogy miért épültek olyan sűrűn egymás mellé Gíza és List között a piramisok, holott ez a régió ma már a Szaharában fekszik.
Kapcsolódó bejegyzések
Megkezdte működését a Nílus puskaporos hordója
A hétvégén megkezdte működését a Nagy Etióp Reneszánsz Gát (GERD), melynek építése ellen Egyiptom évtizedes küzdelmet folytat.
A tanulmány szerint a folyó piramisokhoz való közelsége arra utal, hogy az építkezések idején még használni tudták szállításra. A kutatók magyarázata szerint az ókori egyiptomiak az emberi erő helyett, a folyó erejét használták a nehéz kövek szállítására, ami jóval kevesebb erőfeszítést igényelt. A Nílus az ókori Egyiptom létfontosságú folyója volt, és máig az is maradt.
Természeti kincseink ismerete, és védelme a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a tudományos élet számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
(MTI)
Fotó: Pixabay
