Nyáron a kertben vagy a parton ücsörögve van, akit elkerülnek a szúnyogok, míg másoknak folyamatosan hessegetniük kell maguk körül a vérszívókat. Bár a szúnyogok ősidők óta megkeserítik az életünket, a kutatók csak mostanában kezdték el megérteni vonzalmuk hátterét. A kulcs: a kémia.
A National Geographic cikke rámutat arra, hogy a szúnyogok már több tíz méteres távolságból képesek érzékelni a kilélegzett szén-dioxidot, a vegyület elsők között kelti fel a figyelmüket. Közelebb érve azonban egyre fontosabbá válik a testszag, a testhőmérséklet és a bőr körüli páratartalom. A nőstény szúnyogok – mint ismeretes, csak ezek szívnak vért – rendkívül finom érzékszerveikkel a fentebb soroltak kombinációja alapján döntenek arról, kit támadjanak meg.
Frederic Simard, a francia Institut de Recherche pour le Développement munkatársa kiemeli: a szúnyogmágnesekkel kapcsolatos több népszerű elképzelésnek nincs tudományos alapja. Nincs meggyőző bizonyíték például arra, hogy a vércsoport, illetve a szem-, haj- vagy bőrszín meghatározná, mennyire vonzó valaki a rovarok számára. A döntő tényező ehelyett inkább az emberi test által kibocsátott illatanyagok összetétele lehet. Ezek jelentős részét a bőrön élő mikroorganizmusok állítják elő. Fajunk 300–1000 különböző szaganyagot bocsát ki, az elmúlt időszakban pedig egyre több szakértő kezdett el foglalkozni a kérdéssel, hogy ezek közül melyek vonzzák a szúnyogokat.
Egy a közelmúltban elvégzett vizsgálatban Rickard Ignell, a Svéd Agrártudományi Egyetem kutatója és kollégái 42 nő segítségével tesztelték a sárgaláz és a dengue-láz terjesztéséről ismert, a világ sok országában jelen levő egyiptomi csípőszúnyog egyedeit. A rovarok azokhoz a személyekhez vonzódtak leginkább, akiknek bőre nagyobb mennyiségben termelt egy 1-oktén-3-ol nevű vegyületet. Ez az anyag a bőrzsírt alkotó faggyú lebomlása során keletkezik, és a jelek szerint a szúnyogok már a kis koncentrációkülönbséget is detektálni tudják.
Az elemzések azt mutatják továbbá, hogy az alkoholfogyasztás is növelheti a csípések kockázatát. A sör emeli a testhőmérsékletet, fokozza a szén-dioxid-kibocsátást, és megváltoztatja a bőr szagát. Egy hollandiai vizsgálatban azok a résztvevők, akik az előző 24 órában sört ittak, átlagosan 35 százalékkal vonzóbbnak bizonyultak a maláriát terjesztő Anopheles-fajok számára. A kérdés egyre fontosabbá válik, mert a klímaváltozás miatt több, potenciálisan kórokat terjesztő szúnyogfaj is újabb területekre jut el. A már említett egyiptomi csípőszúnyog mellett ilyen a hazánkban is jelen lévő ázsiai tigrisszúnyog.
Végezetül: miként is védekezhetünk a legjobban a vérszívók ellen? A szakértők szerint a legjobb módszer továbbra is a bőrt takaró, laza ruházat, a szúnyogháló és a rovarriasztó használata. Emellett érdemes kerülni a túlzott alkoholfogyasztást is, ha nem szeretnénk a rovarok kedvenc célpontjává válni.
Fotók: Canva