Hazánkban 27 kullancsfaj fordul elő, ám ezek szezonalitása nagy eltéréseket mutat: egy részük tavasszal vagy ősszel aktív, de vannak hidegkedvelő, úgynevezett „téli kullancsok” is. Közéjük tartozik a Haemaphysalis inermis, ami veszélyes betegséget okozhat.
A Haemaphysalis inermis különböző alakjait feljegyezték már rágcsálókon, madarakon és embereken is. Alapvetően a Földközi-tenger régiójának, Franciaországnak és Lengyelországnak gyakori erdei lakója, de gazdaállat-repertoárjában szerepelnek a szarvasmarhák, a juhok, a lovak, a kutya és a sündisznó is.
A téli kullancsról tudni érdemes, hogy valamivel kisebb a közönséges kullancsnál (Ixodes ricinus), továbbá világosabb és kicsit kerekebb hasú is. Legnagyobb gond vele az, hogy kullancsbénulást okozhat, ami egy nagyon ijesztő betegség – akár házi kedvenceink életét is veszélyeztetheti – olvasható az egy.hu oldalán.
Kapcsolódó bejegyzések
Rettegnünk kell a fertőző kullancsoktól? – Podcast
Magyarországon is egyre inkább számítanunk kell arra, hogy új, akár ismeretlen fertőzésekkel kell szembenéznünk.
A kullancsbénulás kiváltója egy olyan neurotoxin, ami a nőstény kullancsok nyálában található. Ez a neurotoxin a kutya idegrendszerére hat: károsíthatja a gerincvelőt és az izmokat összekötő idegek működését, így gátolhatja a mozgást is.
Tünetei először a hátsó végtagokon jelentkeznek: az állat mozgása bizonytalanná válik, majd ez a bénulási folyamat fokozatosan halad felfelé a törzs, a mellső végtagok és a nyak, majd a fej irányába. Életveszélyessé akkor válhat, amikor eléri a légzőszerveket vagy a szívet, ezért kiemelten fontos a korai felismerés és az időben biztosított állatorvosi kezelés.
Kapcsolódó bejegyzések
Kullancsszezon: könnyen bejuthatnak délről új betegségek az országba
A várva várt tavaszi kirándulások kellemetlen kísérői a kullancsok. Kevesen tudják, hogy új, veszélyes kórokozók bukkanhatnak fel Magyarországon a klímaváltozás miatt, amelyeket pont ők terjesztenek. A kutatók a lakosság segítségét kérik, hogy minél pontosabb képet kaphassunk a fertőzöttség mértékéről. A kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozó biológussal, dr. Földvári Gáborral beszélgettünk arról, hogy mit lehet tenni védekezésképpen, és mire számítanak a jövőben.
A kullancsok által terjesztett, emberre és állatra is veszélyes fertőzéseket nem szabad félvállról venni – minél intenzívebben érintkezünk a körülöttünk élő élőlényekkel, a terjeszkedésünkkel minél közelebb hozzuk őket magunkhoz, annál inkább számolhatunk az ezekből eredő problémákkal.
Ráadásul a klímaváltozás hatásai a kullancsokat sem kerülik el. Mivel a fagyos napok száma évről évre kevesebb, megnő azoknak a késő őszi és téli időszakoknak az aránya, amikor kullancsokra számíthatunk. Sőt, az enyhe telek miatt a vadon élő gazdaállatok túlélési esélyei is nőnek, így mivel több a gazda, a kullancspopulációk is könnyebben növekszenek.
Forrás: Egy.hu
Kép: Canva