Október derekán elkezdődött a szabad gyökerű gyümölcsfák értékesítése a kertészetekben. Mielőtt azonban újdonsült csemetéinkkel hazatérnénk, érdemes alaposabban szemügyre venni a hagymás, illetve egyéb évelő virágok, nitrogénmegkötő növények, valamint a tavasszal vethető fűszerek magjainak kínálatát is. Válogassunk közülük támogató társakat gyümölcsfáink köré!

A füves terület a gyümölcsfa ellensége

Ahogy nagyobb gazdaságokban, úgy háztáji kertjeinkben is megszokott a látvány, hogy gyümölcsfáinkat füves terület veszi körül. Mi sem egyszerűbb, mint ásni egy mély gödröt telkünk kijelölt pontján, és ebbe elültetni az újonnan vásárolt facsemetét. Így hát könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy egy füvek által uralt, baktériumdomináns talajban, számára közel sem ideális környezetben hagyjuk magára kertünk újdonsült lakóját. Ennél némileg alaposabb tervezéssel azonban sokat tehetünk a fa megfelelő táplálása, ellenálló képességének növelése és egészséges fejlődése érdekében. 

Kapcsolódó bejegyzések

A régi gyümölcsfák őrzője

A Zselicben él egy fiatalember, aki gyönyörű birtokán több száz régi gyümölcsfafajtát őriz.

Egy gyümölcsfa ideális talaja gombadomináns, ezért már a fa telepítésekor törekednünk kell arra, hogy ezt biztosítsuk számára. A törzse köré ültetett tavaszi hagymás virágokkal könnyen elérhetjük ezt a célt, sőt, két legyet is üthetünk egy csapásra: a füveket is kiszoríthatjuk a fa közvetlen környezetéből. A krókusz, a nárcisz, a jácint, a fürtös gyöngyike vagy a tulipán egyaránt alkalmas lehet erre a feladatra, ízlésünkön múlik csupán, hogy milyen fajtákkal és színekkel keltjük életre a talajt. Az említett kora tavasszal virágzó növények a méhek korai nektárforrásai, vonzzák és táplálják tehát a beporzókat, mégsem versengenek a hetekkel később virágzó gyümölcsfákkal.

Kapcsolódó bejegyzések

Több termés, kevesebb kártevő, vegyszer nélkül? A növénytársítás praktikái

Szerencsére a környezetbarát gazdáknak sem kell lemondaniuk a zöldellő kert szépségéről. A növénytársítás segítségével ugyanis nemcsak a kártékony vegyszereknek inthetünk búcsút, de a termésünk is gazdagabb lehet. Mutatjuk a legtökéletesebb párosokat!

Nem gaz, maradhat!

A harmonikus együttélés fontos szempont egy gyümölcsfaközpontú társítás kialakításakor. Minél változatosabb gyökérzetű növényeket telepítünk a fák köré, annál kevésbé kényszerítjük őket arra, hogy egymással versenyezzenek a tápanyagokért. Minden növény más-más tápanyagot gyűjthet, és hozhat a talajfelszínre.

A pitypang vagy gyermekláncfű dinamikus tápanyag-felhalmozó: foszfort, káliumot, kalciumot, magnéziumot, vasat és rezet gyűjt mélyreható karógyökerével, a tápanyagot dús leveleiben tárolja. Gyökere lazítja a talajt, és javítja a vízelvezető képességét, elősegíti a földigiliszták megtelepedését. 

A cickafark igazi ásványi akkumulátor: nitrogént, foszfort, káliumot és rezet halmoz fel a talaj mélyéről. A fekete nadálytő is számos tekintetben hasznos lehet egy társításban. Nagy, zöld leveleit – amelyek káliumban, kalciumban és foszforban gazdagok – évente akár háromszor is levághatjuk tápanyagdús mulcs gyanánt.

A talajtakaróként is funkcionáló fehér és vörös here megköti a levegő nitrogénjét, majd ezt a gyökerek közti gümőkben tárolja, fontos tápanyaggal gazdagítva ezáltal a talajt és a környező növényeket. 

Kapcsolódó bejegyzések

Eltűnőben a sötétség és ezzel együtt a rovarok is

A fényszennyezés jelentős probléma. Legnagyobb bajban a rovarvilág van. De miért olyan vonzó számukra a fény?

A nagy rovarkérdés

Akadnak rovarok, amelyeket inkább távol tartanánk gyümölcsfáinktól, a beporzóknak és némely ragadozóknak viszont örülünk. Az egyensúly megtalálásában ismét a társnövények lehetnek segítségünkre.

Az ernyős virágzatúak – például a kapor – vonzzák a beporzókat és az olyan – a kertünk számára hasznos – ragadozó rovarokat, mint a levéltetvekkel táplálkozó katicabogár, a zengőlégy, illetve ezek lárvái. Miért ne szüretelhetnénk a kaprot a veteményes helyett inkább a gyümölcsöskertből? 

A hangyák és a levéltetvek szimbiózisát citromfű és menta telepítésével tarthatjuk kordában gyümölcsfáink körül, de utóbbiakat elriaszthatjuk körömvirággal, vagy elcsalogathatjuk sarkantyúkával is a fáról. A levéltetvek ellen tehát számos növényt és módszert bevethetünk, pusztán jól megválasztott társnövények telepítésével.

Változatos virágokat a fű helyett!

A sarkantyúka és a körömvirág mellett elférnek még olyan virágok is, amelyek nemcsak szépek, hanem további támogató funkciójuk is van a gyümölcsfa körül. A vágott virágként is szemet gyönyörködtető szagos bükköny és a csillagfürt nitrogénnel táplálják a talajt. Hasonlóképpen használható a lila virágú indigócserje és a sárga virágú borsócserje is. Válassz olyan méhcsalogató évelőket is, amelyek virágzása nem esik egybe a gyümölcsfáéval, például kasvirágot, őszirózsát, méhbalzsamot! A büdöske vagy más néven bársonyvirág talajfertőtlenítőként lehet segítségünkre.

Tápláld a gyümölcsfát, és egyben magadat is!

Ültethetsz babot, borsót, fokhagymát, metélőhagymát vagy akár medvehagymát is gyümölcsfád köré, mert ezek nemcsak a fát, hanem a kertészt is értékes táplálékkal látják el. A hüvelyesek nitrogénnel táplálják a talajt, a hagymafélék pedig – ahogy ezt korábban a tavaszi hagymás virágok kapcsán említettem – kiszorítják a füveket, és gombadomináns talajt képeznek. 

Végül, de nem utolsósorban, ha jó munkát végeztünk a tervezéssel és a társításokkal, kis szerencsével gyümölcsfánk is bőséges, egészséges terméssel ajándékoz meg bennünket.

Felhasznált irodalom: 

Bill Mollison: Permaculture. A Designer’s Manual. Tyalgum: Tagari Publications, 1992.

Toby Hemenway: Gaia kertje. Útmutató a házi permakultúrához. Aromakeverékek Bt., 2019.

Kiemelt kép: canva