Magyarországon és Európában is egyedülálló vízminőség-monitorozó és korai előrejelző rendszert mutat be a jubileumi, 30. FeHoVa kiállításon február 8. és 11. között az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága, valamint szakmai partnere, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL).
A teljes egészében hazai fejlesztésű rendszer egyik legfőbb előnye, hogy segít előre jelezni a tömeges halpusztulást kiváltó oxigénhiányos állapotot a tavakban, ezáltal lehetőséget adva a megelőző beavatkozásra. Emellett eredményesebb gazdálkodást tehet lehetővé, és alapját jelentheti a fenntarthatósági célok meghatározásának is.
Magyarországon 2022-es adatok szerint a haltermelés céljából üzemeltetett tóterületek nagysága csaknem 26.700 hektár volt. Évente mintegy 20-22 ezer tonna halat termelnek – döntő mennyiségben pontyot –, ennek 80 százalékát az Alföldön és a Dél-Dunántúlon, a legnagyobb mennyiségben Bács-Kiskunban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Hajdú-Biharban.
A halászat és a halgazdálkodás 2022-ben 20,8 milliárd forint értékű kibocsátást generált. Az időjárási körülmények – például az aszály – hatására, és a halastavak állapota miatt azonban minden gazdaságban előfordulhat halpusztulás. Egy-egy ilyen havária az állomány 5-15 százalékát is érintheti a tóegységekben, jelentős károkat okozva. A termelés és az ellátás biztonságának fenntartása, valamint a halastavak környezeti értékének megóvása szempontjából tehát rendkívül fontos feladat a vízminőség nyomon követése – hangsúlyozta Dr. Mezei Dávid, a hitelintézet agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője és Timmel Ede, a MA-HAL ügyvezető igazgatója.
Kapcsolódó bejegyzések
A lápi pócot is védi ez a magyar berendezés
A Walise fejlesztőivel beszélgettünk a berendezések működéséről és fontosságáról.
A WALISE autonóm profilozó bója egyedülálló módon a felszíni vizek teljes vízoszlopát képes vizsgálni, centiméteres felbontásban is. Az innovatív szerkezet energetikailag önellátó, és akár a teljes szezonban emberi felügyelet nélkül tud működni, éjjel-nappal. Szükség esetén pedig jelez, riaszt, és ha kell, be is avatkozik, hogy időben meg lehessen tenni a szükséges lépéseket a haváriahelyzet, így a halpusztulás elhárítására. A rendszer beköthető például a levegőztetés szabályozását végző berendezések vezérlésébe is. Üzemeltetése és karbantartása egyszerű, vízen elvégezhető.
A bója a kármegelőzés mellett biztonságosabb és eredményesebb gazdálkodást tehet lehetővé azáltal, hogy valós időben és élőmunkaigény nélkül láthatóvá teszi a vízben zajló folyamatokat, így a halgazdálkodás és a környezeti szélsőségek hatásait is. Mindemellett tényszerű alapja lehet a fenntartható gazdálkodást megalapozó fejlesztési célok meghatározásának, és e célok adatokkal való alátámasztásának is.
Kapcsolódó bejegyzések
A tenyésztett halak nyomában
Körüljártuk az akvakultúrák és haltenyészetek témakörét. A vízi élőlények jól tenyészthetőek, de több probléma is felvetődhet tartásukat illetően.
A bóját 2023-ban olyan nagyobb vizeken tesztelték, mint a Kis-Balaton, a Velencei-tó, a Maconkai-víztározó és a Dinnyési-halgazdaság termelőtava, de sok egyéb helyszínen is kipróbálták. A validálások pozitív eredményeként idén már megnyílhat a lehetőség a piacra vezetésére is, átalakítva pedig az agrárium olyan területein is használható, mint a szántóföldi növénytermesztés vagy a szőlészetek.
Ez a rendszer komoly segítséget jelenthet azoknak a tavi és természetesvízi halgazdálkodóknak, akik sikeresen és fenntartható módon akarnak megfelelni a klímaváltozás kihívásainak és a piac igényeinek, és egyúttal meg akarják óvni a halasvizek biodiverzitását is – mondta Szabó Ferenc, az eszközt megalkotó ESH Kft. fejlesztési igazgatója. A szakember azt is kiemelte, hogy a rendszer műszerészek, informatikus mérnökök, agrármérnökök és biológus szakértők közös gondolkodásának, többéves fejlesztőmunkájának az eredménye.
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Forrás és kiemelt kép: MBH Bank Agrárcentrum