Magyarországon találhatók olyan nyersanyagok, amelyekből a zöldátálláshoz bizonyos mértékig fedezhető a szükséglet – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi docense, Áder János korábbi államfő Kék Bolygó című podcastjának legújabb adásában.
Molnár Ferenc kifejtette: vannak rézércek, és olyan homok, amelyből nagy tisztaságú kvarc nyerhető az optikai kábelgyártáshoz. Réz, ólom, cink kitermelése most nem folyik Magyarországon, részben környezeti, részben gazdasági tényezők miatt, de a technológia gyorsan fejlődik, így egyes nyersanyagok a gazdaságosan kitermelhető kategóriába kerülhetnek.
Kapcsolódó bejegyzések
Nincs szégyenkeznivalója Magyarországnak a zöld átállásban és a klímavédelemben
Áder János többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímakatasztrófa elkerülésének huszonnegyedik órájában vagyunk.
Molnár Ferenc példaként említette, hogy az akkumulátorgyártás fontos féme a kobalt, amelynek legnagyobb lelőhelyei a Kongó-medencében találhatók, ahol gyermekmunkával termelik ki, ezért onnan morális okból nem akarják beszerezni. Törvényi szabályozásra is szükség lehet ahhoz, hogy ezek a „piszkos eredetű” fémek ne kerülhessenek be Európába.
Az egyetemi docens kiemelte, hogy a zöldátállás egyik kardinális kérdése az elektromos energia tárolása, ehhez akkumulátorokra van szükség, az akkumulátorok gyártásához pedig az egyik legfontosabb fém a lítium. Az Alföld aljzatában a felszín alatti vizeknek lehet olyan magas lítiumtartalmuk, hogy már érdemes kinyerni, és ez összekapcsolható lenne a geotermális energia kiaknázásával.
Kapcsolódó bejegyzések
Óriási üzletet jelenthet a lítiumkincs Pusztaföldváron
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Békéscsabán tartott előadást.
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felvetette, hogy az elektronikában nemcsak a nyersanyagok, köztük az úgynevezett ritkaföldfémek beszerzése okoz problémát, hanem az újrahasznosítás is megoldatlan, például a szélerőművek leselejtezett lapátjait Dániában jelenleg egyszerűen elássák a tengerparti homokba, ami nem környezetbarát módszer. Ugyanakkor a bányászati meddőhányók hasznos nyersanyagforrások lehetnek – jegyezte meg a korábbi államfő, hozzátéve, a leselejtezett elektronikai eszközöket, mobiltelefonokat is újra lehetne hasznosítani.
Molnár Ferenc a világszerte szűkülő készletekkel kapcsolatban elmondta, vannak kitermelés alatt álló lelőhelyek, és olyan készletek is, melyek kitermelhetőek lennének, a kutatások révén pedig egyre több új készletet tárnak fel. A szénhidrogének esetében is attól tartottak, hogy kimerülnek a források, de az új technológiával az olajpala is hasznosítható, ami megváltoztatta a helyzetet, és „más lett a perspektíva”.
A teljes beszélgetés az alábbi videón tekinthető meg:
A zöldenergiára való átállás a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a tudományos élet számos neves képviselője vett részt, értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
(MTI)
Fotó: Canva