A Nagy Zöld Fal, avagy a „Remény fala” egy hatalmas környezetvédelmi projekt, melynek fő célja az afrikai kontinensen a sivatagosodás megállítása, és az itt élők élelmiszer-biztonságának megteremtése.
Az alapkoncepció célja a Szahara déli részén egy 8 ezer kilométer hosszú, 18 millió hektáros erdősáv kialakítása lett volna. Sajnos azonban 2020-ig csak a tervezett erdősítés 4%-a valósult meg, és a telepített faállomány mintegy 80%-a ki is pusztult.
A 2021-es One Planet Summit klímacsúcson határoztak a projekt áttervezéséről. Az új terv célja továbbra is az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig húzódó, az egész Afrikai kontinenst átszelő folyosó kialakítása, azonban már nem dzsungel, hanem szárazságtűrő fákkal és cserjékkel tarkított füves térség kialakítását tervezik. A megújult projekt szerint 2030-ra 100 millió hektárnyi terület helyreállítása, tízmillió munkahely megteremtése és 250 millió tonna szén-dioxid megkötése válhat valóra.
A programot az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja. A One Planet Summit klímacsúcson több mint 14 milliárd dolláros támogatást szavaztak meg a 11 afrikai ország részvételével zajló programnak. Amennyiben sikerül befejezni a szárazságtűrő növényekből – többek közt akáciafélékből, gyümölcsfákból és zöldségfélékből – kialakított „zöld falat”, ez közel 8000 km-es hosszával és átlagosan 15 km-es szélességével a világ legnagyobb, ember alkotta „építménye” lesz. Nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosától) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosáig) fog húzódni.
A „Remény fala” megoldást jelenthet a szegénység, az éhezés és a migráció problémájára, legalábbis jelentősen hozzájárulhat ezek mérséklődéséhez. A biodiverzitás megóvása mellett új munkahelyeket teremt, növeli a Szaharától délre eső térségben a gazdasági lehetőségeket, és fenntartható fejlődési pályára állíthatja a világ egyik legszegényebb régióját. A projekt megvalósításához olyan országok összefogására van szükség, amelyek között sok konfliktus volt, háború dúlt. Ez a projekt remélhetőleg a békét is elősegíti a térségben.