A biodiverzitás vagy biológiai sokféleség, a Földön élő különböző biológiai létformák (mikroorganizmusok, növények, gombák, állatok) összessége. A biodiverzitás vagy a biológiai sokféleség fogalmakat használva gyakran utalunk az élőlények fajon belüli genetikai sokszínűségére, illetve egyes élőhelyek fajgazdagságára is.

A biodiverzitás fogalma

A biodiverzitás magyarul az élővilág sokféleségét jelenti, legegyszerűbben megfogalmazva az élőlények fajainak összességét öleli fel. A biológiai sokféleség azt fejezi ki, hogy mennyire gazdag a természeti környezetünk. Földünkön számtalan különböző állat- és növényfaj vesz minket körül. A biodiverzitással az ökológia tudománya foglalkozik. A tudósok becslései szerint körülbelül 8,7 millió faj létezik. Napjainkig csak körülbelül 1,2 millió fajt azonosítottak és írtak le, amelyek többsége rovar. Évente mintegy 13 000 újabb faj kerül az ismert élőlények listájára. A biodiverzitás leginkább a Föld felszínének 6%-át borító trópusi esőerdőkben virágzik, ahol az összes ismert faj mintegy kétharmada él.

Emellett biodiverzitáson a fajon belüli genetikai változatosságot is érthetjük, de a fogalom jelentheti adott területek fajgazdagságát is. Így végső soron a biodiverzitás bolygónk legösszetettebb jellemzője. Jelentős szerepet játszik az ökológiai egyensúly fenntartásában, és egyben fontos indikátora is. A biodiverzitás jelenti Földünk természeti tőkéjét.

A biodiverzitás jelentősége, fontossága

A biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség képezi az alapját azoknak az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak, amelyek kritikusan hozzájárulnak az emberi jóléthez, a Föld jólétének biztosításához. A biológiai sokféleség nagyban hozzájárul az élethez elengedhetetlen főbb szükségleteink kielégítéséhez. Biztosítja számunkra az oxigént, a tiszta vizet, a jó minőségű termőtalajt, az élelmet, a növények beporzását, a természetes alapú gyógyszereket vagy az egyes nyersanyagokat. A biológiai sokféleség, illetve ennek elősegítése támogat minket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a hozzá való alkalmazkodásban is.

A mezőgazdasági művelés módja közvetlenül hat a biodiverzitásra. Az intenzív mezőgazdasági művelés, a rétek gyakori kaszálása, a növényvédő szerek fokozott használata mind jelentős mértékben csökkentik a biológiai sokféleséget. Ezzel ellentétben az ökológiai gazdálkodás tekintettel van a biodiverzitásra. Az elmúlt évek során számos bizonyíték gyűlt össze az ökológiai gazdálkodás biodiverzitásra gyakorolt pozitív hatásairól.  

Számos szabadidős tevékenységünk is a biológiai sokféleségen alapul, többek között a túrázás, a kempingezés, a halászat, valamint a madárles is. 

A biodiverzitás csökkenése

A biodiverzitást sajnos világszerte számos veszély fenyegeti. A növény- és állatfajok egyre gyorsabban tűnnek el az emberi tevékenység következtében. Sok növény- és állatfaj kihalt már, illetve pusztul ki ma is. Becslések szerint évente 2000–50 000 fajjal lesz szegényebb élővilágunk. Ez azt jelenti, hogy nagyjából óránként hal ki egy faj. A többségük még azelőtt, hogy alaposan megismertük volna. A közvetlen vagy közvetett emberi tevékenységeknek betudhatóan napjainkban 1000–10 000-szer gyorsabban pusztulnak ki a fajok, mint a természetes kihalási ráta mértéke.

Emberi tevékenységek, amelyek jelentősen hozzájárulnak a biodiverzitás csökkenéséhez:

• A természeti területek, élőhelyek széles körű megsemmisülése, csökkentése, szétaprózódása, iparterületekké alakulása: pl. szántóföldeké, lakott területeké.
• A természeti erőforrások túlzott kiaknázása: pl. vadászat, túlhalászat, erdőirtás, földhasználat megváltoztatása, monokultúrák kialakulása.
• Klímaváltozás.
• Környezetpusztítás és környezeti károk, például a víz, a talaj, a levegő szennyezése, vegyszerek használata.
• A behurcolt fajok, nem őshonos fajok (ún. invazív fajok) elterjedése, amelyek versenyeznek az élőhelyekért az őshonos fajokkal, legrosszabb esetben teljesen kiszorítják őket.

Napjainkra vitathatatlan tény, hogy a biodiverzitás csökkenésének következtében Földünk ökoszisztémái egyre kevésbé képesek ellátni az embert egészséges élelemmel, tiszta vízzel és levegővel. Számottevően gyengül hatásuk a beporzásban, a talajképződésben, az éghajlat-szabályozásban és az árvizek szabályozásában.

A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása mind a szárazföldi, mind az óceáni ökoszisztémákban létfontosságú ahhoz, hogy fenntartsuk azokat az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, amelyek védelmet, táplálékot és megélhetést biztosítanak, és amelyekre nagyban támaszkodnak a Föld társadalmai és gazdaságai.

A biodiverzitás Magyarországon

Európai összehasonlításban hazánknak kiemelkedő természeti értékei vannak. Magyarországon több olyan növény- és állatfaj is él, amely sehol máshol nem található meg a világon. Ezeket bennszülött vagy endemikus fajoknak nevezzük. Ilyen növényfaj többek között a magyar zergevirág, a budai imola, a homoki kikerics, a pilisi len. Endemikus állatfaj például a pannon gyík, a rákosi vipera és a magyar bucó.

Az idei év februárjában elkezdődött Magyarország új Nemzeti Biodiverzitás Stratégiájának a kidolgozása, amely a következő tíz évre meghatározza a hazai természetvédelem törekvéseit. Ez egy olyan sokrétű dokumentum, amely minden ágazat számára megfogalmazza azokat a stratégiai célokat, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a biodiverzitás csökkenését lassítsuk, ahol pedig lehetséges, megállítsuk.

Ez a stratégia várhatólag olyan intézkedéseket tartalmaz majd, amelyek elősegítik, hogy hazánk növény- és állatvilágának meglévő változatossága hosszú távon is fennmaradjon. Ennek a stratégiának teljes összhangban kell lennie az Európai Unió 2020 októberében elfogadott stratégiájával, amely meghatározza, hogy mit kell tenni 2030-ig annak érdekében, hogy elkerüljük a biológiai sokféleség drámai pusztulását, a fenyegetően közelgő ökológiai katasztrófát.

A biodiverzitás világnapja

A biodiverzitás fontosságát méltatja, hogy már világnapja is van, amelyet minden év május 22-én tartanak. Ekkor a világ számos országában rendezvényekkel és programokkal próbálják felhívni a figyelmet az élővilág sokszínűségének megóvására és a biológiai sokféleséget veszélyeztető jelenségekre, fenyegetésekre. A választás azért esett éppen május 22-ére, mert 1992-ben ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján. Jelenleg az ENSZ új tervet fogalmaz meg annak érdekében, hogy tizedére csökkenjen a kihalási arány.

Hazánkban először 2005-ben emlékeztek meg a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napjáról, a Fővárosi Állat- és Növénykert rendezvényén.