Az energianövények mező- vagy erdőgazdálkodásból származó növények, melyeket kifejezetten azzal a céllal termesztenek, hogy biomassza-alapanyagot szolgáltassanak az energiaiparnak. Az energiatermelés az energianövények szilárd formájából (pl. pellet), folyékony formájából (pl. bioetanol) vagy gáznemű formájából (pl. biogáz) főképp a biomassza elégetésével történhet. Felhasználhatók villamos energia, hőenergia és üzemanyagok előállítására.
Az energianövények termesztési és betakarítási költsége többnyire alacsony, emellett sok esetben kevés gondozást igényelnek, és nagy részük betakarításához nem szükséges speciális eszköz sem. Ezenfelül tetemes részük olyan földterületeken is termeszthető, amelyek az élelmiszer- és takarmánynövények számára terméketlenek.
Fenntarthatósági szempontból lényeges előnyük, hogy segítenek az ökológia lábnyom csökkentésében. Használatukkal a fosszilis energiahordozók helyett környezetbarátabb és fenntarthatóbb módon lehet biztosítani az energiaszükséglet egy részét, termesztésükkel pedig az egyes országok az energiafüggőségüket is csökkenteni tudják. Ezzel együtt sok kritika éri az energianövényeket, ugyanis gyakran az élelmiszer-termelés elől veszik el a termőföldet.
Az energianövényeket csoportosíthatjuk a szár típusa szerint (fás- vagy lágyszárú) vagy a belőlük előállítható energiahordozó halmazállapota alapján (szilárd, folyékony, gáznemű). A leginkább elterjedt energianövények a sida, az energiafű, az energianyár és az energianád.
