Egy jól kiválasztott bútor sokat elárul a tulajdonosáról. Megmutatja a stílusát, otthonának légkörét. A bútor karaktert ad az otthonodnak, funkcionalitásán túl pedig barátságossá, élhetővé teszi a lakásod. Nem kell ahhoz lakberendezőnek lenni, hogy hetekig keresd a megfelelő dohányzóasztalt vagy komódot. Azonban sokszor nem szempont a választáskor, hogy tartós, hosszú életű bútort vegyünk, mondván: „majd veszünk másikat”. Ezen a ponton kopogtat be a (fa)ajtón a fenntarthatóság és egy másik szemlélet.

Persze a minőségi fabútor a legdrágább mind közül, és érthető módon sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy ezt válasszák. Azonban érdemes vetni egy pillantást a bútorgyártás folyamatára, a felhasznált anyagokra a fenntarthatóság szemüvegén keresztül.

A bútor szülőanyja, a fa

A legtöbb esetben a bútorhoz fa kell. Az, hogy milyen fafajtát dolgoz fel az asztalos, számos tényező függvénye. Az azonban más kérdés, hogy milyen módon került a fa a szakemberhez, milyen erdőgazdálkodásból származik.

Kapcsolódó bejegyzések

Erdők, mezők, méhek – Mennyit érnek az ökoszisztéma-szolgáltatások?

Az ökoszisztéma-szolgáltatás igen összetett kategória. Beletartozik a méhek munkája, az erdőkből kitermelt fa és a megtermelt termény is. Ezeket azonban nehéz „beárazni”.

Az ökológiai szolgáltatásokról bővebben írtunk a fenti cikkben, de mivel a bútorgyártás is szorosan a témához tartozik, nem mehetünk el mellette szó nélkül. A bútorgyártásban az egyik legnépszerűbb alapanyag a fenyő, amellyel könnyű dolgozni, és árban is kedvezőbb, azonban a bükköt, a tölgyet vagy a diót is kedvelik. Ezek a fafajták a legtöbb esetben az erdőkből kerülnek a fatelepekre, miután kitermelték őket. A fakitermelés pedig komoly szabályozások mentén folyik:

• a vízforrások és a vízbázisok védelme,
• az élőlények életterének megóvása,
• a természeti értékek védelme,
• a tájkép,
• az emberi alkotások környezete,

mind olyan szempontok, amelyeket az erdészeti hatóság figyelembe vesz, mielőtt engedélyt ad a fakitermelésre. Ennek ellenére persze rengeteg az illegális fakitermelés. Ezeket Magyarországon a NÉBIH is figyelemmel követi, és például Te is jelentheted nekik, ha illegális tevékenységet észlelsz.

Azonban nem egyszerű követni a fák útját, a fekete kitermelésből származó fák is könnyen bútorként végzik. Éppen ezért fontos, hogy figyeljünk arra, milyen bútort és leginkább honnan származó bútort (faanyagot) vásárolunk.

A fenntartható erdőgazdálkodás lényege, hogy a jelen pillanatban kezelt erdőkből úgy vesszük ki a részünket, hogy az erdőket a következő generációk is élvezhessék. Akár gazdasági, akár környezeti javakról beszélünk, kiemelkedően kell kezelni az erdőt mint lélegző, élő entitást. Egy rosszul irányzott kitermelés, amely például 100 éves fákból álló csoportosulást tesz tönkre, csak ugyanennyi idő alatt hozható helyre. A különböző korú fák pedig kiemelkedően fontosak a biodiverzitás és az erdő fennmaradása szempontjából is.

A felelős erdőgazdálkodás során úgy vesznek el, hogy közben nem hagynak maradandó károkat maguk után. Ez többlépcsős folyamat, amikor is az erdőújítás és a kitermelés is olyan lépésekben zajlik, amelyek ellenállóbbá is tehetik az erdőt.

Az FSC-minősítést az FSC (Forest Stewardship Council) nonprofit szervezet adja ki, amely egy felelős erdőgazdálkodást igazoló tanúsítványrendszert működtet. A tanúsítvány azt igazolja, hogy az adott erdőgazdálkodás, faipari üzem, bútorgyár stb. betartja a szervezet szabványait és előírásait, vagyis az adott gyártó által árusított termékeket környezettudatosan, fenntartható módon állítják elő. 

Miből készül ma bútor?

Az egyszerű válasz az lenne: fából. De ma már jóval árnyaltabb a helyzet: a költségek, a gyártás során keletkezett hulladékfa és a gyors munkavégzés megkövetelte a változásokat. Habár a legtöbb bútor alapja a fa (vagy legalábbis tartalmaznak fát), egyre több hibrid megoldás vagy folyamat teszi könnyebbé és gyorsítja a bútorgyártást.

Kapcsolódó bejegyzések

A fenntarthatóság így lett a nappali dísze

Rácz Anikó dizájnerrel, a Hannabi kanapémanufaktúra alapítójával beszélgettünk arról, hogy mi köze a dizájnnak a fenntarthatósághoz, és egy válság miképpen segíthet.

Nézzük csak meg a tömeggyártott bútorokat (fast furniture) vagy a meglepően gyorsan elkészülő konyhabútorokat! A fogyasztói társadalom megköveteli, hogy ez az egyébként aprólékos, kreativitást és precizitást igénylő terület pillanatok alatt elérhetővé tegye a megálmodott bútordarabot.

A The Substitute holland fenntarthatósági platform adatai alapján a mai bútorvásárlási szokások megfelelnek a fogyasztói társadalom habzsolásának: egy fast furniture-nek mondható bútor élettartama átlagosan 7 év. Ezzel szemben az ilyen bútor előállításához szükséges fának 25 év kell ahhoz, hogy bútorként végezhesse, de ez az idő akár 100 év is lehet. Csak Európában 11 milliárd tonna bútor „fogy” évente, és ezeket nem hasznosítják újra, vagy legalábbis csak töredék részüket: leggyakrabban hulladékudvaron végzik.

Még egy ok, hogy alaposan átgondold, milyen bútort vásárolsz. Lássuk a lehetőségeket!

Tömörfa bútor

Egyre kevesebben választják, pedig a legtartósabb, legidőtállóbb és ezáltal fenntartható választás. Az ilyen bútorok megmunkálása időt igényel: lassabban készülnek, nagyobb odafigyelést igényelnek, ellenben sokkal maradandóbbak. Akár évszázadokig is a család tulajdonában lehetnek, a jó kezelésnek hála pedig a nedvesség és a tűző nap sem csorbíthatja szépségüket.

A tömörfából készült bútor nehéz, emellett drága, de esztétikai szempontból is a legkülönlegesebb választás. Mivel pedig nem fog rajta az idő, a környezettudatos bútorvásárló ismérve.

Rétegelt lemez

Nagy népszerűségnek örvendő alapanyag, a bútoripar egyre inkább erre fordul, mivel olcsó és könnyen előállítható. A rétegelt lemez egymásra merőlegesen elhelyezett, egyforma vastagságú furnérlemezekből áll. Rendkívül masszív és strapabíró. Általában azonos faféleségekből készül, amelyeket műgyantával ragasztanak össze. Mivel rugalmas és jól használható, egyre több bútor készül belőle.

Laminált bútorlap

A laminált lap is egy feldolgozott bútorlap, amelynek alsó és felső része apróbb szemcséjű, a középső pedig faforgács. Ezeket összepréselik, ami egy jól felhasználható és erős munkalapot eredményez. Erre jön a laminátum, amely egy műgyantával átitatott többrétegű papír. Ez lehet bármilyen színű vagy mintájú, közkedvelt például konyhabútorok esetében. Azonban csak sima felületben lehet gondolkodni, ugyanis mintát nem lehet belemarni.

OSB-lap

A faalapú OSB az angol “Oriented Strand Board” kifejezés rövidítése, mely szabad fordításban ‘irányított szálelrendezésű lapot’ jelent. Ez így valószínűleg nem mond sokat. Egy durva és szilárd alapanyagról beszélünk, amelyet munkaterületeken (garázs, műhely, tároló stb.) szívesen alkalmaznak. Esztétikai szempontok alapján nem erre esne a választásom, de annál praktikusabb és masszívabb.

Egy háromrétegű lapról van itt szó, amely kis átmérőjű és gyors növekedésű farönkökből készül, általában fenyőből. Jó hangszigetelő, és ellenáll az időjárásnak, így szabadtéren is előszeretettel használják.

Bútorlap

Szakmai területeken lécbetétes bútorlapként fut, de mi nevezzük csak bútorlapnak! Furnérozásra, ajtógyártáshoz, bútoripari szerkezetekhez használják. Lamellákból (illesztett vagy hossztoldással készített lécekből) furnérozással készül, általában fenyőből.

A lapra szerelt bútorok kedvelt alapanyaga, és igen, esetenként hulladékfából készül. Például Magyarországon is van egy hatalmas üzem, ahol a hulladékként aposztrofált faanyag végül bútorlap formájában éled újjá. Aprítják, tisztítják, darálják a hatalmas gépek segítségével, majd a forgácslapot tömörítik, laminálják a felhasználás előtt.

MDF

Az MDF (medium-density fibreboard, azaz közepes sűrűségű farostlemez) farostból készül nagy nyomáson préselve, gyantával, de akár anélkül is. Gyártása hasonló a bútorlapéhoz azzal a különbséggel, hogy részecskenagysága sokkal apróbb, ezért a lap anyaga sokkal sűrűbb, nehezebb és homogénebb. Festik, csiszolják, lakkozzák, majd bútorfrontokhoz használják fel. Könnyen megmunkálható és olcsóbb, ezért az egyik legnépszerűbb alapanyaggá vált.

Plexilap

Üveg helyett alkalmazzák, mivel nem törik, és könnyebb alakítani, jóformán bármilyen mintával el tudják látni. A konyhában vagy tálalók és egyéb üvegezett ajtók készítésekor egyre több helyen választják inkább ezt. Alapja általában laminált lap.

Rengeteg lehetőség van már „nem csak” fával dolgozni, a költséghatékonyság, a maradék anyagok felhasználása ebbe az irányba vezet. A kérdés az, vajon melyik alapanyag lehet része a fenntartható fejlődésnek.

Fából szemét? A fenntarthatósághoz vezető út

A bútorgyártás során egyre több gyártó és vállalat teszi le a voksát a fenntarthatóság mellett. De mit is jelent ez?

• Olyan anyagok használatát, amelyek minimálisan környezetszennyezők (a felületkezelés, a ragasztók stb. nyomán).
• Megújuló forrásokból származó újrahasznosított anyagok használatát.
• Kevesebb vegyszert tartalmazó anyagok alkalmazását.
• Helyi anyagok vagy helyi gyártási folyamat választását.
• Hosszabb élettartamú anyagok használatát tervezett elavulás nélkül.

A fenntartható bútorok elsősorban újrahasznosított anyagokból készülnek. Ez lehet fahulladék, műanyag is, a lényeg, hogy ne újabb és újabb anyagok kerüljenek be a körforgásba, hanem a már benne lévőket használják fel. A kulcs pedig a fenntartható fejlődésben pontosan ez: a használt bútorok, a fahulladék, a faipari maradékok ne a szeméttelepeken végezzék, hanem a körforgásba visszakerülve új bútorrá váljanak.

Döntő szempont az ilyen típusú bútorokhoz használt vegyszerek mennyisége is. Bármilyen anyag (bútor, szövet, építőanyag stb.) gyártása vagy megmunkálása felszabadíthat illékony szerves vegyületeket (VOC), amelyeknek rövid és hosszú távú egészségkárosító hatásuk lehet. Ilyen lehet az allergia, az asztma, a migrén stb. Mivel a fenntartható bútorok előállítása során fontos szempont ezek mellőzése, a környezetre (és az egészségre) gyakorolt hatásuk is kedvezőbb.

A „Vegyél helyit!” a bútorokra is igaz: a helyben gyártott, helyi alapanyagokkal készített tárgyak üzemanyagot és hulladékot takarítanak meg.

Szempontok, ha fenntartható bútorra vadászol

Habár egyre több gyártó törekszik a környezettudatosságra, végeredményben a fogyasztó döntése és igénye lesz a mérvadó. A Te döntésed, hogy a fast furniture-t választod, vagy az újrahasznosított, esetleg tömörfa bútort. Habár az árcédulák nagyban eltérnek, ma már az alapanyagok drágulása az első opciót is egyre magasabb árkategóriába repíti. Ezért az alábbi szempontokat mérlegelve is karaktert adhatsz otthonodnak, a bolygót pedig újabb lélegzethez juttathatod.

Fenntartható alapanyagok – Mit válasszak?

Alapvetően a fa fenntartható alapanyag, hiszen hosszú ideig ellátja feladatát, élő, lélegző anyag. Bár egyetlen anyag sem tökéletes, vannak olyanok, amelyek sokkal kevésbé ártanak a környezetnek, mint mások. Például az újrahasznosított anyagokból készült bútorok kisebb szénlábnyomot hagynak, mint mások. Ugyanez vonatkozik a helyi beszerzésre is, különösen a természetes anyagok, például a fent említett fa vagy a bambusz esetében. Szintén nem mellékes, mit használnak a faanyag kezelésére, milyen egyéb anyagokat alkalmaznak a gyártás során.

Szintetikus alapanyagok – Vegyszerek között

A fentebb említett alapanyagok nem csak faanyagot tartalmaznak: a kezelt felületeket szintetikus anyagokkal segítik a bútorrá válásban. Ezek előállítása ugyan esetenként kisebb ökológiai lábnyomot és vízfelhasználást jelenthet, ellenben számos a környezetre veszélyes vegyszer alkalmazásával jár együtt.

Ugyanez vonatkozik a kárpitozásra is. Az olyan textíliák, mint a gyapjú vagy a pamut biológiailag lebomlanak és megújulnak, de a gazdaságok rendkívüli mennyiségű vizet fogyasztanak. Mindeközben a poliésztert gyorsan, különösebb erőforrás felhasználása nélkül állítják elő, de veszélyes az élővízre, mivel műanyagból készül. A poliészterből készült textíliák mosásakor apró műanyag szálak kerülnek a vízbe és a levegőbe. Túl kicsik ahhoz, hogy bármilyen szűrő elkapja őket, ezeket nevezzük mikroműanyagoknak. A vegyszerek ráadásul nemcsak a vizeinkre, hanem egészségünkre is hátrányosan hatnak. Egyes cégek lemondtak bárminemű szintetikus anyag használatáról, és csak természetes anyagokkal dolgoznak.

A megfelelő faanyag

Habár a cikk javarésze erről szólt, még mindig akad tisztázásra váró gondolat. A megújuló és nem mérgező anyagok, mint a bambusz, a természetes faanyagok, a felelősen beszerzett vagy újrahasznosított fa és az újrahasznosított anyagok jó alapot adnak egy fenntartható otthon létrehozásához. Emellett érdemes kerülni a nem megújuló erőforrásokból, például veszélyeztetett fafajokból származó bútorokat. Habár az egzotikus fafajokból gyártott bútorok különlegesek és jól mutatnak, fenntarthatóságuk kérdéses (már csak az utaztatás miatt is, hiszen a mi éghajlatunkon nem élnek meg).

Éppen ezért az anyagok beszerzésének módja kiemelkedő tényező lehet a választás során. Ideális esetben az anyagok könnyen kinyerhetők egy helyi vagy ésszerűen közeli területről, és vagy már újrahasznosítottak, vagy később újrahasznosíthatók.

Bútorfelújítás – DIY-megoldások, egyedi bútorok

A „csináld magad” bútor olyan gyakorlat, amelyre egyre többen bólogatnak: lehet ez egy régi bútor lefestése, egy kis csiszolás, néhány új bútorgomb stb. Vannak, akik komplett konyhákat szabnak újra ezzel a módszerrel.

De egy használt komód újrafestése – fenntartható festékkel, amit már én is használtam, és egyszerűen zseniális – nemcsak bútormentés, nemcsak egyedi, hanem szuper saját projekt is, ami nem mellesleg büszkeséggel töltheti el az alkotót. Így a bútorból nem hulladék lesz, hanem teljesen új életet adhatsz neki, sőt, így olcsóbban juthatsz remek tömörfa bútorhoz.

Összességében nem könnyű igazságot tenni a bútorok útvesztőjében, de láthatod, hogy bőven van lehetőséged arra, hogy ne növeld a pár év múlva kidobandó bútorok rettenetes tömegét, hanem egy fenntarthatóbb úton haladva egyedi megoldás mellett dönts.

A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is számos előadást és kerekasztal-beszélgetést tartottak a fenntartható fejlődésről.