Számos helyen hallható, hogy a mértékletes húsfogyasztás nélkülözhetetlen az egészséges és kiegyensúlyozott étrend kialakításához. A hangsúly vajon a minőségen vagy a mennyiségen van?
A húsfogyasztás élettani szerepével kapcsolatban még az egészségügyi szakemberek véleménye sem egységes. Nem szabad megfeledkezni az ipari állattenyésztés környezetre gyakorolt káros hatásairól sem. Míg korábban az emberek vadászattal, halászattal, majd háztáji állattenyésztéssel biztosították a húsforrásukat, manapság a legtöbb társadalomban hatalmas ipari állatfarmokon tenyésztik az állatokat. Okfejtés helyett a hitek és tévhitek eloszlatásában a szakember véleményére támaszkodunk. Mirgai Zita dietetikus szerint a húsfogyasztásnak egészségügyi kockázata és előnye is lehet attól függően, hogyan építjük be a húst az étrendünkbe.
Fotó forrása: Mirgai Zita
„Amennyiben az étrendünknek van egy erős növényi alapja – amelybe a zöldségek, a gyümölcsök, a hüvelyesek, az olajos magvak és a gabonák tartoznak, és ezek lefedik a napi élelmiszer-fogyasztásunk jelentős részét –, akkor csak az egyéni preferenciánkon múlik, hogy ezen kívül fogyasztunk-e állati eredetű élelmiszereket. Egy egészséges embernek a jó minőségű hústermékek fogyasztása aligha egészségkárosító, amennyiben a mennyiségre is odafigyel. Hozzáteszem, az egészséges táplálkozást elsősorban nem a húsok fogyasztása befolyásolja, hiszen egy növényi alapú étrend is lehet egészségtelen.”
A szakember itt a vegán helyettesítő termékeket emeli ki, amelyekbe például a „vegán tömbök”, azaz a növényi sajtok és a „növényi szeletek”, azaz a vegán felvágottak tartoznak. „Egészségügyi szempontból a gond akkor kezdődik, amikor egy élelmiszercsoportot elhagyunk, s azt nem pótoljuk semmivel, vagy nem a megfelelő élelmiszerekkel helyettesítjük. Például ha csak sajtokat eszünk a húsok helyett, akkor nem lesz telített zsírsavakban szegényebb az étrendünk, és mivel így is túl fogunk fogyasztani egy élelmiszert, ez a megoldás sem fogja jobban támogatni az egészségünket. Ha azonban a hús elhagyásával a fehérjebevitelünket hüvelyesekkel pótoljuk, amelyekben éppúgy megtalálhatók a rostok, a vitaminok és az ásványi anyagok, valamint a komplex szénhidrát, és kellő mennyiségű fehérje is, ez egy igazán egészségtámogató étrenddé válhat!”
Kapcsolódó bejegyzések
Húsevő vagy vegán: melyik étrend népszerűbb Magyarországon?
Mennyire tartják szem előtt a magyarok a fenntarthatóságot, ha az étrendjükről van szó?
A táplálkozás nemcsak fekete és fehér
Mirgai Zita arra is kitér, hogy ha valaki elhagyja a húst az étrendjéből, és az ebédje minden nap kizárólag gabona– és zöldségköretből áll, ez bizony fehérjehiányhoz vezet. Itt is, mint az életünk bármely más területén, az egészéges egyensúly megtalálása és fenntartása a célravezető. A húsok egészséges étrendbe illesztésének kulcsszava a mértékletesség. Kíváncsiak voltunk, hogy a dietetikus szakember milyen állati eredetű termékek fogyasztását ajánlja.
Kapcsolódó bejegyzések
Tények ízekre szedve
A kampány a hús, a tejtermékek és a tojás egészséges táplálkozásban betöltött szerepét helyezi a középpontba.
„Ebben a témában érdemes először a telített zsírsavakat megemlíteni, amelyek legfőképpen a húskészítményekben (pl. párizsiban, szalámiban, virsliben) és a zsíros húsokban találhatók. A vizsgálatok alapján ezek rendszeres és hosszú távú fogyasztása egészségügyi kockázatokkal járhat, így lehetőség szerint mellőzzük őket az étrendünkből! Egy egészséges embernek, aki a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi, lehet, de nem feltétlenül szükséges minden nap húst fogyasztania. Természetesen ez egészségi állapottól is függ, ami valóban egyéni.”
„Elsősorban a halakat és a szárnyasokat ajánlom” – folytatja a szakember, hozzátéve, hogy mértékkel a vörös húsok is helyet kaphatnak az étrendünkben. „2019-ben a neves egészségügyi folyóiratban, a The Lancet-ben publikáltak egy olyan összefoglalót, amely nemcsak az ökológiai, hanem az egészségügyi szempontokat is figyelembe vette az élelmiszer-választás terén. A szerzők ajánlása szerint az embereknek és a bolygónak is az lenne a legmegfelelőbb, ha a vöröshús-fogyasztásunk (disznó, bárány, marha) heti 0 és 196 gramm között mozogna, szárnyasokból pedig heti maximum 406 grammot fogyasztanánk.”
Forrás: Mirgai Zita (The Eat-Lancet Comission Summary Report)
A dietetikus szakember is kiemeli, hogy aki szeretné mellőzni a nagyipari állattartásból származó termékeket, az válogathat a háztáji vagy a termelői húsok kínálatából. Étkezések alkalmával próbáljuk meg a tányérunkat a húsok mellett zöldségekkel, gabonákkal és hüvelyesekkel is színesíteni! Ez az egészségünk és az ökológiai lábnyomunk tekintetében is hasznos lehet.
Mirgai Zita zárszóként hozzátette, hogy a húsfogyasztás vonatkozásában is az a cél, hogy olyan egészséges és fenntartható táplálkozást alakítsunk ki, amely elsősorban a testünket szolgálja, és a környezetünket sem károsítja.
Kiemelt fotó: Canva
