Betétdíjas terméknek az minősül, amelyet „BETÉTDÍJAS TERMÉK” megjelöléssel gyártottak, illetve forgalmaznak, és betétdíjas termékként való első forgalomba hozatalát az illetékes hatóságnál bejelentették.

A megjelölésen kívül onnan ismerhetjük fel a betétdíjas terméket, hogy a számlán külön megjelenik a betétdíj, amit a betétdíjas termék árával együtt felszámítanak, és a palack visszaváltásakor a visszaváltójának maradéktalanul visszafizetnek. A forgalmazó a betétdíjas termék visszaváltását a fogyasztó számára – a termék forgalmazásának feltételeivel azonos módon, folyamatosan, teljes nyitvatartási időben – köteles biztosítani a betétdíjas termék forgalmazásának helyén, illetve az erre kijelölt helyen.

Hol és hogyan válthatjuk vissza a betétdíjas termékeket?

A legalább 200 m2 alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó a forgalmazás helyén köteles a betétdíjas termék visszaváltását biztosítani. Minden üzlet köteles visszafogadni azokat a palackokat, amelyeket forgalmaz, függetlenül attól, hogy ott vásároltuk-e a terméket.

A betétdíjas termék visszaváltásakor a forgalmazó köteles készpénzben visszafizetni a betétdíj összegét, vagy a fogyasztó kérésére újabb termékvásárlás esetén ezt a vételárba beszámítani. Helyenként csak az egyik lehetőség működik.

Egyutas vagy többutas? Nem kérdés, melyik a helyes út!

Tipikus betétdíjas termékek a sörösüvegek, bizonyos termelők borosüvegei, alkoholmentes termékek esetén a szörpösüvegek.

A vendéglátásban találkozhatunk még betétdíjas termékekkel, az ásványvizek és a szénsavas üdítők üvegeit általában még újratöltik. A jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható betétdíjas termékek listája a betétdíjak összegével ITT olvasható.

Miért jó a betétdíj? A rendszer előnyei

Ha a csomagolás betétdíjas, akkor azt is kifizetjük, de visszavihetjük, és ebben az esetben a betétdíjat visszakapjuk, vagyis a termékhez oly módon jutottunk hozzá, hogy a csomagolás nem növelte a vásárlás költségét, csak időlegesen.

A visszaváltás eredményeként kevesebb csomagolóeszközt kell gyártani, hiszen visszavétel után ezek a töltőüzembe szállítva ismételten használhatók. Átlagosan 40-szer töltenek meg például egy sörösüveget, tehát ennyivel kevesebbet kell gyártani. Mindez a környezet igénybevételét, a nyersanyagok kitermelését csökkenti, ami hosszútávú előnyökkel jár.

Az újratöltött palackok szén-dioxid-kibocsátása tized akkora, mint a végtelenszer újrahasznosítható alumínium-csomagolásé.

Az üvegcsomagolás használatakor biztosan nem kell attól tartanunk, hogy egészségre ártalmas vegyi anyagok oldódnak bele az italunkba, ételünkbe.

Mi a helyzet az egyutas italcsomagolások kötelező visszaváltási rendszerével?

Eredetileg idén január 1-től indult volna el itthon is a MOHU eddig egyutas italcsomagolásokra vonatkozó kötelező visszaváltási rendszere, ám a gyártók lobbitevékenysége miatt ez végül csak megkésve lesz bevezetve. Jobban mondva, év elejétől a polcokon elvileg párhuzamosan kellene megtalálnunk az új betétdíjas rendszer kódjával ellátott termékeket és azokat is, amelyeken ezek a kódok még nem szerepelnek, minderre azonban a gyakorlatban egyelőre nincs igazán esélyünk. Január 9-én három budapesti üzletben jártunk. Egy Penny Marketben, egy CBA Prímában, valamint egy SPAR-ban, ám hiába kerestük az 50 forintos visszaváltható palackokat. A SPAR-ban még az automata sem volt kihelyezve, csak a helyet szabadították fel a számára, a Penny Marketben pedig megtaláltuk ugyan a gépet, de a kihelyezett tájékoztató szerint az éppen meg volt hibásodva.

A rendszer tehát meglehetősen döcögősen indul, de még van ideje kiforrni magát, ugyanis június végéig kaptak a gyártók türelmi időt arra, hogy elkezdjék forgalomba bocsátani a visszaváltható italcsomagolásaikat. Július 1-től viszont kötelező lesz feltüntetni a visszaváltáshoz szükséges kódokat a korábban egyutas PET-palackokon, valamint az alumínium- és az üvegpalackokon is.

Hatalmas változás a hazai hulladékgazdálkodásban

A legnagyobb újdonság, hogy – hasonlóan a többutas palackokhoz – ezentúl az egyszer használatos italcsomagolások visszaváltása is pénzt ér. Palackonként 50 forintot kaphatunk értük, amennyiben élünk a lehetőséggel, és visszavisszük a csomagolásokat az üzletekbe. Mindezt a visszaváltó automata egy voucher formájában fizeti ki nekünk, melyet az adott üzletben le is lehet vásárolni, vagy a kasszánál készpénzre lehet váltani. Egy pár hónapja megjelent kormányrendeletnek megfelelően az automaták kihelyezésére ráadásul minden 400 m2-nél nagyobb alapterületű élelmiszerüzlet köteles.

Fontos azonban, hogy csak azok után a palackok után jár vissza a betétdíj, melyekért az 50 Ft-ot fogyasztóként is kifizettük. Így azokért a csomagolásokért még nem fog járni, amelyeken nem találjuk meg az ezzel kapcsolatos jelzést. Hiába kerültek ki tehát január 1-től több helyre is az automaták, egyelőre nem tudunk mit visszaváltani velük!

Ugyancsak érdemes fejben tartanunk, hogy a visszaváltó automaták kizárólag sértetlen palackokat fognak majd tudni visszafogadni, így amint megjelennek a valóban visszaváltható csomagolások a polcokon, elhagyhatjuk az eddig fennálló „tapossa laposra” elvet a PET-palackok esetében. A csomagolásokon egyébként egyértelmű jelzések, szimbólumok lesznek elhelyezve, a rendszert pedig a tervek szerint kiterjesztik a jelenleg már betétdíjas termékek körére is, de utóbbiak visszaváltása a korábbi gyakorlat szerint fog folytatódni.

Kinek éri meg az új rendszer?

Az egyszerű válasz az, hogy mindenkinek. Akkor is érdekünkben áll visszavinni a betétdíjas csomagolásokat, ha nem vagyunk különösebben elkötelezettek a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság iránt, hiszen ha nem így cselekszünk, végül mi bukjuk el a csomagolásonként visszakapható 50 Ft-okat. A csomagolások 50 Ft-os díját először ugyan a gyártó fizeti meg a MOHU-nak, ezt követően pedig a nagykereskedő a gyártónak, a kiskereskedő pedig a nagykereskedőnek, ám végül mi fizetjük ki az összeget, amikor ásványvizet, sört vagy üdítőt veszünk a boltban. Mindenképpen érdemes tehát visszavinnünk az italcsomagolásokat, ha nem akarunk lemondani a bent lévő pénzünkről!

És persze mindez a bolygónak is megéri, hiszen évente nagyjából 3,3 milliárd egyszer használatos palackot vásárolunk Magyarországon. Ez mintegy 158 ezer tonna hulladékot jelent, amiből 1,7 milliárd darab, 50 ezer tonna a PET-, 1,3 milliárd darab, 18 ezer tonna a fém-, és 0,3 milliárd darab, 91 ezer tonna az üvegpalack. Az új rendszerrel azonban a MOHU szerint 90–95%-os visszagyűjtési arány lesz majd elérhető, mindez pedig várhatóan 3 éven belül teljesülni fog, ha ténylegesen is beindul a folyamat.

A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.

Forrás: humusz.hu
Fotók: Pexels és Canva

hirdetés
Exit mobile version