A szélenergia jelenleg a világ leggyakrabban használt megújuló energiaforrása, megelőzve a vízenergiát és a napenergiát is. A szélerőmű pedig az az eszköz, mellyel a légmozgást elektromos árammá lehet alakítani.
A Nap bolygónkat elérő energiájának nagyjából 1–4%-a alakul át szélenergiává, amely nemcsak időjárásunk alakításában játszik nagy szerepet, de szélturbinák segítségével elektromos áramot állíthatunk elő belőle.
A turbinák működésüket és felépítésüket tekintve viszonylag egyszerű, a klasszikus szélmalmokhoz hasonló szerkezetek. Általában három lapátjuk van, melyek a rotor tengelyéhez csatlakoznak, amely a lapátokat érő szél hatására forgásba jön. A gondolában elhelyezkedő generátor ezt a forgási energiát alakítja át villamos energiává.
Kapcsolódó bejegyzések
A szélenergia végtelen lehetőségei a magyar energiarendszerben
A fejlett világban a szélenergia a leggyorsabban bővülő villamosenergia-termelési technológia. Ehhez képest hazánkban nagyon alacsony a részaránya, és a döntéshozók oldalán sem látható szándék az elterjesztésére.
Fenntarthatósági szempontból a szélerőműveknek több előnyös tulajdonságuk is van, ugyanis a szélenergiának nincs káros égésterméke, mint a fosszilis energiaforrásoknak. A szélerőművek az energiatermelés során egyáltalán nem bocsátanak ki szén-dioxidot, ezáltal pedig nem növelik az üvegházhatást. További előnyük, hogy felépítésük viszonylag egyszerű, és szinte bárhová telepíthetők.
A szélerőmű üzemeltetési költsége alacsony. Elhasználódása után – 25–30 éves élettartama végén – alkatrészeinek egy része újrahasznosítható. Ebből a szempontból jelenleg a rotorlapátok jelentenek problémát: üveg- vagy szénszálas anyaguk nehezen újrahasznosítható, elégetésük viszont rendkívüli módon károsítja a környezetet.
Ezek mellett problémát jelenthet az is, hogy a gyorsan forgó lapátok gyakran okozzák madarak sérülését vagy pusztulását. Ezekre a problémákra a lapát nélküli szélerőművek jelentenek megoldást, melyek ötlete a Kármán Tódor fizikus által leírt jelenségen, az örvényleváláson alapul.
