Highlights 2021. 43. hét összefoglalója

A légkörbe kerülő metán harmada állattartásból, elsősorban a hús- és tejcélú marhatartásból ered. Mivel sokszorosan erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, ezért visszafogásával már sokat lehetne tenni a klímaváltozás ellen, még sincs erre irányuló intézkedés. Itthon például novemberben a hazai állati tej és tejtermékek fogyasztását népszerűsítik, pedig a fogyasztás visszafogása lehetne az egyik út a tényleges változáshoz.

Az elmúlt héten az került fókuszba, hogy hogyan lehetünk egészség- és környezettudatosabbak a fürdőszobában. Például az öblítőkben található kationos felületaktív anyagok az emberi szervezetre és a vízi élőlényekre is káros hatásúak, pedig használatukra valójában nem feltétlenül lenne szükség, illetve helyettesíthető lenne olyan környezetbarát anyagokkal, mint az ecet. Cikkünkben pedig bemutattuk az itthon is kapható környezetbarát fogkefetípusokat, amelyek közül azonban nem biztos, hogy mindegyik alkalmas fogaink megfelelő tisztítására.

Egy hazai felmérésből kiderült, hogy tíz emberből mindössze kettő fogyaszt naponta zöldséget vagy gyümölcsöt, míg a többség csupán heti 2-3 alkalommal. Pedig érdemes lenne minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanunk, fenntarthatósági szempontokból is. A klimatáriánus étrend azonban nemcsak arról szól, hogy több növényi alapú élelmiszert fogyasszunk, hanem arról is, hogy tudatosan vásároljunk és így elkerüljük az élelmiszerpazarlást.

Az utóbbi időben tapasztalt elszálló energiaárakra az jelenthetne megoldást, ha mihamarabb függetlenítenénk magunkat a fosszilis energiahordozóktól a megújuló energiaforrásokba való gyors és nagy volumenű befektetésekkel. A jelentősen megemelkedett földgázárak mellett például a zöld hidrogén előállítása már képes versenybe szállni a szürke hidrogénnel. Míg a geotermikus energiában hatalmas potenciál rejlik, ami nemcsak a fűtésben, hanem a zöldhidrogén előállításában is komoly szerepet játszhat.

A glasgow-i klímacsúcsról szóló híreké volt a főszerep. Bár számos bejelentés érkezett az elmúlt időszakban, jelentősebb vállalásokra és valódi cselekvésre lenne szükség ahhoz, hogy elérhetővé váljon a párizsi klímacél. A tárgyalások során például a karbonpiac szabályozásának is kulcsfontosságú szerepe lesz. Cikkünkben pedig összegeztük, hogy mire számíthatunk a történelminek ígérkező eseményen.

Egy 2018-ban Magyarországon indított használt mobiltelefon visszagyűjtési program jóvoltából idén már helyi fejlesztések indultak Ugandában. A programnak köszönhetően egy kikötő és egy 45 gyerek szállítására alkalmas iskolahajó épült helyi alapanyagokból. A körforgásos gazdaság magyar származású szakértőjével, Tom Szakyval készült podcastból pedig megtudhattuk, hogy nincs feldolgozhatatlan hulladék és a fogyasztóknak is felelősségük van abban, hogy milyen lesz a világ, hiszen amire nem költünk, abból kevesebb lesz a polcokon.

Amellett, hogy a légi közlekedés felel a globális kibocsátás 2,4 százalékáért, a kondenzcsíkok is környezetszennyezők, ugyanis elnyelik a hőt, így fokozzák a felmelegedést. Megoldás lehetne a repülési útvonalak megváltoztatása, azaz a gépek elkerülhetnék a légkör azon részeit, amelyek elég hidegek és nedvesek a kondenzcsík képződéshez. Eközben Londonban kiterjesztik az ultra alacsony kibocsátású zónát, amely a város központjában már hozzájárult ahhoz, hogy a mérgező közúti nitrogén-dioxid-szennyezés közel felére csökkenjen.

A tiszta ivóvíz hiányára jelenthet megoldást az a találmány, amely a légkörből ventilátorok segítségével nyeri ki annak víztartalmát. Az eszköz működéséhez napenergiára van szükség. Míg egy magyar vállalkozás kisebb környezeti terheléssel gyártható és üzemeltethető légi járműveket készít, amelyek hozzájárulhatnak az ágazat karbonlábnyomának csökkentéséhez. A kompozit anyagból készült repülőgépek fenntartása ötödébe kerül a hasonló gépekéhez képest.

Jó hír, hogy a helyi fajmegőrzési programnak köszönhetően néhány év alatt közel hússzorosára nőtt a Zöld-foki-szigeteken fészket rakó teknősök száma. Eközben egy amerikai kutatás szerint a bálnák teste nagy mennyiségű szenet tárol, amely a haláluk után sem szabadul fel. Ahhoz viszont, hogy valóban a segítségünkre lehessenek a klímaváltozás elleni küzdelemben, a populációjuk növekedésére lenne szükség. A szén-dioxid levegőbe jutását akadályozzák továbbá a protiszták is azáltal, hogy baktériumokat fogyasztanak.