Kolumbia a héten kénytelen volt elkezdeni az ország területén garázdálkodó, agresszívan szaporodó nílusi vízilovak ivartalanítását. Néhányat el is kell majd altatni az állatok közül, amelyeknek őseit még a hírhedt drogbáró, Pablo Escobar hozta be az országba.
A kolumbiai környezetvédelmi hatóságok arról tájékoztatták a sajtót a napokban, hogy sikeresen sterilizáltak két hím és egy nőstény vízilovat. A most bejelentett, sebészeti úton végzett ivartalanítások egy nagyobb kormányzati akció keretében történtek, amely a nagyjából 169 fős egyedszámmal rendelkező, nem őshonos faj lokális elpusztítását tűzte ki célul – írta meg az Index.
Kapcsolódó bejegyzések
Felismerik barátaik hangját a vízilovak
Egy új kutatás szerint az állatok tülkölő hangja segít megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, és valószínűleg az egyes egyedeket is felismerik általa.
Az – akaratukon kívül – betolakodó vastagbőrűekkel szembeni bánásmód komoly vitát váltott ki korábban a dél-amerikai országban. Az állatvédők nem támogatták a drasztikus megoldásokat a helyzet kezelésére, mivel a világ más részein a hatalmas emlős keményen küzd a fennmaradásáért. Végül egy kompromisszumos megoldást dolgoztak ki, ami egyrészt csillapítja a kedélyeket, másrészt lehetővé teszi Kolumbiának azt, hogy idővel megszabaduljon a nílusi vendégektől.
A populáció legnagyobb részét ivartalanítják, pár egyedet elajándékoznak más országoknak, néhányat viszont muszáj lesz elaltatniuk. A sterilizáció azonban rettentően időigényes folyamat. A vízilovak megtalálása nehéz, élőhelyüket gyakran változtatják, időnként a vízben hűsölnek, máskor pedig a szárazföldön táplálkoznak.
Kapcsolódó bejegyzések
Ritkítani kell a vadlovakat Ausztráliában
Ausztráliában 2027-ig háromezerre akarják csökkenteni a vadlovak számát.
Az igazán embert próbáló feladat foglyul ejteni a 3 tonnás, méretükhöz képest gyors állatokat. Ráadásul a hatóságok törekvéseinek az időjárás sem kedvez. Az utóbbi hónapok heves esőzéseinek hatására bőségesen akad legelnivaló fű a főbb élőhelyeik környékén, így a jól táplált egyedeket nem lehet élelemmel csapdába csalni. Egy ilyen sterilizációs procedúra összköltsége majdnem 3,5 millió forintnak megfelelő összeg, és jelentős kockázatoknak teszi ki a vízilovakat és természetesen az orvosi személyzetet is.
Az eddig talált 169 víziló mindegyike attól a mindössze 4 állattól származik egyébként, amelyeket még Pablo Escobar hozatott be a Hacienda Nápoles névre keresztelt birtokára a nyolcvanas években. Amikor a drogbáró kialakította a magánállatkertjét, az invazív fajok behozataláról szóló törvényekkel mit sem törődött. Ezeket a törvényeket valószínűleg éppen az ilyen, abszurd hobbikkal rendelkező milliárdosok ellen hozták, ugyanis az történt, hogy a hatalmas emlősállatok a kartellvezér halála után egyszerűen megszöktek az ingatlanról, és a környező folyók mentén telepedtek le. Az új élőhelyen bőséges táplálékforrásra leltek, így egyre több borjat tudtak a világra hozni és felnevelni.
Kapcsolódó bejegyzések
Ezeket az invazív fajokat kell száműznünk a kontinensről
Az invazív fajok nemcsak megváltoztathatják más fajok élőhelyét, de közvetlen hatással lehetnek a térség gazdaságára is. Bizonyos fajok már most nagy pusztítást okoztak egyes régiókban, úgy a gazdaság, mint az ökoszisztéma számára.
A helyi hatóságok úgy vélik, ha nem avatkoznak be a folyamatba, 2035-re 1000 fölé gyarapodhat a vízilovak száma, ez az adat pedig nagyon súlyos problémákat vetít előre. Afrikában azért nem okoznak gondot a vízilovak a táplálékláncban, mert több nagytestű vetélytársuk is akad, ezek pedig képesek kordában tartani a populáció terebélyesedését. A hatalmas emlősöknek azonban a kolumbiai vadonban nincs természetes ragadozó ellenfele, ezért invazív fajnak minősülnek. Habár nagyrészt csak növényeket esznek, fontos tudni róluk, hogy rendkívül agresszívan tudnak viselkedni, ha a területüket vagy a borjaikat veszélyben érzik.
A szakértők aggódnak, hogy a vízilovak akár őshonos fajokat is kiszoríthatnak az élőhelyükről, sőt a teljes ökoszisztémát is feldúlhatják.
Forrás: Index
Kiemelt kép: Canva