Óriási üzletet jelenthet, ha valóban több száz vagy több ezer tonna lítium nyerhető ki az olajkitermelés során a földből érkező vízből Pusztaföldváron – mondta Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Békéscsabai Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégiumban tartott előadásán Békéscsabán.
A volt köztársasági elnök a Vízválságtól a fenntartható fejlődésig címmel tartott előadást mintegy 120 diák számára Békéscsabán; felelt az írásban és a helyszínen feltett kérdésekre is. Elmondta, hogy a Békés vármegyei Pusztaföldváron az olajkitermelés során a földből érkező víznek magas a lítiumtartalma, és most azt vizsgálják, hogy ez hány kútnál igaz. Hozzátette, ha valóban több száz vagy akár több ezer tonnányi mennyiségről van szó, amelynek kitermelésére találnak nagyüzemi technológiát, amely mellett garantálhatók a környezetvédelmi szempontok, akkor ez biztosan óriási üzlet lesz.
Ezáltal részben biztosítható lenne az akkumulátorgyárak lítiumigénye, és akkor nem lennénk kiszolgáltatva másoknak.
A paksi bővítéssel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Áder János elmondta, a szakaszosan működő nap- és a szélerőművek nem tudnak zsinóráramot előállítani, azt csak alap-erőművekben (gáz-, olaj-, szén vagy nukleáris erőműben) lehet. Magyarországon csak egy szénerőmű van már a Mátrában, azt is hamarosan bezárják; ráadásul 2050-ig a gáz- és az atomerőmű által termelt energia zöldnek számít.
A kuratóriumi elnök szerint addig, amíg az ország nem tudja megoldani az áramtárolást, szükség lesz a kiegészítő erőművekre. A szén-dioxid-kibocsátás csak a fosszilis energiahordozók felhasználásának korlátozásával csökkenthető, „így ha azt lekapcsoljuk, marad az atomenergia” – jelentette ki.
Kapcsolódó bejegyzések
Lítium: miért okoz gondot ez az alkálifém?
Elektromos járművek, okosórák, telefonok, elektronikai cikkek: a lítium megannyi, mára hétköznapivá vált tárgyunk mozgatórugója. Ha ennyire fontos, mégis mi a gond vele?
Áder János elmondta, hiába rendeznek 1995 óta COP-konferenciákat, és hiába születtek meg a párizsi klímakonferencián a vállalások, folyamatosan nő a légköri szén-dioxid mennyisége. A valós változáshoz szerinte a G20-ak akarata kellene, mert ők felelősek a kibocsátás 80 százalékáért. Adatok szerint Magyarország a kibocsátás 0,13 százalékát adja, „ami megadja a felelősséget és a mozgásteret is. Ha holnaptól beszüntetnénk minden fosszilis energiahordozó felhasználását, annak a hatása akkor is nulla lenne”.
Áder János a műanyagszennyezésről elmondta, az utóbbi 5-6 évtizedben 400-szorosára nőtt a műanyagtermelés, aminek a fő problémája az, hogy nem gyűjtik vissza. Erre szerinte jó megoldás lesz a Magyarországon jövő januártól életbe lépő betétdíjas rendszer. Azt mondta, Szlovákiában mintegy 8 éve létezik, „meg kell nézni, ott mennyi műanyag szemét van az utcákon és a folyópartokon”.
Kapcsolódó bejegyzések
Nemzetközi jogszabály várható a műanyagszennyezés ellen
Két év múlva érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen.
A volt köztársasági elnök elmagyarázta: Debrecenben az a félelem, hogy az akkumulátorgyár elhasználja a vizet és beszennyezi a vízbázist. A gyár azonban csapvizet egyáltalán nem használ majd; az elpárolgó vizet tisztított szennyvízből pótolják, a rendszer teljesen zárt lesz, így – hacsak nem történik baleset – nem okoz külső szennyezést.
Kapcsolódó bejegyzések
Házi szennyvízkezelés, ha nincs csatorna
Ha nincs megoldva a csatornázás, ma már házi szennyvíztisztítót is telepíthetünk a telkünkre.
Létezik egy magyar cég, amelynek megvan a technológiája, hogy Százhalombattán az olajat, a Mercedes-gyárban a festékmaradványt kiszedje a vízből; ez a technológia Debrecenben is alkalmazható lesz – hangsúlyozta. Megjegyezte, ma az autóipar Magyarországon 150 ezer embernek ad munkát, beszállítók nélkül.
(MTI)