A farsang tradicionálisan vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Mint a legtöbb ünnepnek, a farsangnak is számos kelléke van, amelyeknek talán nem mindenki ismeri az eredetét. Ilyen a karnevál és a híres farsangi fánk, amelyet akár az egész hónap címerére is tűzhetnénk.
Megmutatjuk, hogy kellő tudatossággal a fánk is lehet fenntartható, és bizony a koleszterinszintünket sem muszáj az egekbe tornázni vele. Ha pedig mégis az olajban kisütött változatot preferáljuk, a fáradt zsiradék megfelelő kezelése érdemel figyelmet.
Minden az alapanyagoknál dől el!
Tej, tojás, vaj: a kikerülhetetlen hármas. Gyakorlatilag a kezdő cukrászmestereknek is egyértelmű, hogy aligha létezik desszert az említett alapanyagok nélkül. Nemcsak a mi véleményünk, hanem a Magyar Tojásszövetségé is, hogy – a külföldiekkel ellentétben – a magyar gazdaságokban termelt tojás minősége jobb és biztonságosan fogyasztható. A papír tárolódoboz felhasználási lehetőségeinek köre pedig végtelen.
Az sem elrugaszkodott cselekedet, ha meglátogatjuk a közelünkben lévő piacokon a szabadon tartás mellett döntő tenyésztőket. A tejtermékekről hasonlóan gondolkodhatunk. Fontos kiemelnünk, hogy azt a jó minőségű nyers tejet, amelyet az állattartók Magyarországon termelnek meg, az országon belül dolgozzák fel, és itt is próbálják eladni. Arról nem is beszélve, hogy ma már a biofarmok termékei közül is válogathatunk.
De ne ijedjünk meg! Az sem marad farsangi szalagos fánk nélkül, aki a növényi étrendet preferálja, mivel vegán fánk készítésekor az állati eredetű hozzávalók teljesen kiválthatók növényiekkel.
Kapcsolódó bejegyzések
Űzzük el a telet a farsang utolsó napjain!
A farsangnak nem sok köze van a kereszténységhez, keretét mégis két fontos egyházi dátum jelöli ki.
Süssünk, süssünk valamit, csak ne olajban!
Személyes tapasztalatunk és véleményünk „sajnos“ az, hogy az olajban sült fánk még mindig finomabb alternatív társainál. De semmi gond, van megoldás! Számos lehetőségünk van a háztartásokban felgyülemlett fáradt olaj leadására, sőt mi több, egy kattintással rá is kereshetünk a gyűjtőpontokra. Ez valóban csak apró lépés, miközben nem kell lemondanunk a nagymamáinktól tanult módszerről, viszont nem szennyezünk egymillió liter édesvizet, azaz körülbelül 50 ember évi ivóvízkészletét. Ezt a mennyiséget ugyanis egyetlen liter fáradt olaj képes szennyvízzé változtatni.
Az olaj vízbe kerülve, annak tetején szétterülve pedig megakadályozza az oxigénáramlást, így súlyos károkat okozhat a növény- és állatvilágban. Fontos szem előtt tartani, hogy jelen adatok kizárólag a lakossági eredetű, a konyhában felhasznált olajra érvényesek, amelyet legfeljebb 10 literes kiszerelésben és 20 literes mennyiségben tudunk leadni. Ezt a témakört korábban alaposan körbejártuk, minden lehetőséget felmérve.
Timi kollégánk ki is próbált egy olajban sült, 100%-ig cukormentes receptet, mely osztatlan sikert aratott.
Teljes recept: sugarfreedots.hu
Hozzávalók a fánkhoz:
- 2,5 dl tej
- 1 tk cukor (megeszi az élesztő)
- 25 g friss élesztő
- 375 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt
- 125 g finomliszt
- 25 g búzasikér
- 1 csipet só
- 20–25 g 1:4 erősségű édesítőszer (eritrit+stevia keverék)
- 2 tojás
- 90 g olvasztott vaj
- plusz étolaj a sütéshez
- olvasztott cukormentes csokoládé a mázhoz
Fanni kollégánk egy szintén cukormentes túrófánkkal vette ki a részét a fánkversenyből
Teljes recept: mumpark.hu
Az eredeti recept nádcukrot írt, de a fánkok helyette kétszer több eritrittel készültek, és tojásra sem volt szükség, nélküle is kellően összeállt.
Eredetileg az volt a terv, hogy airfryer-ben készül, de sajnos abban nem sült meg. Második alternatíva az lett volna, hogy kókuszzsírban sül, de sajnos azt nem lehet 170–180 fokra hevíteni, mivel hamarabb elkezd égni, így maradt az étolaj, de mind ízre, mind állagra ugyanazt hozta, mint a hagyományos párja.
Hozzávalók a túrófánkhoz:
- 25 dkg laktózmentes túró
- 2 tojás (nem volt rá szükség)
- 15 dkg rizsliszt
- 1 zacskó sütőpor
- 5-6 ek nyers eritrit
- csipet só
- hidegen sajtolt napraforgó olaj
Van fánk olajszag nélkül is!
Ha mégis az olaj nélküli verzióra szavazunk egészségügyi megfontolásból vagy szimplán csak azért, mert nem szeretnénk, ha az olajszag átvenné a hatalmat a konyhában, van egy jó hírünk: a farsangi fánk így is mennyei lesz. Foszlós, légkönnyű és puha, csupán egy csipetnyivel több türelemre lesz szükségünk, mert a várt állagot a sütőben sült alternatíva esetében úgy érhetjük el, hogy a tésztát kétszer kelesztjük. Illetve nem mehetünk el szó nélkül az újhullámos receptek mellett sem, hiszen az almafánktól kezdve a tönkölylisztes verzión át a túrófánkig bőségesen léteznek alternatívák.
Díszítés nélkül nincs farsang!
Máz vagy cukorszórás nélkül pedig nincs fánk! Elvégre legyünk őszinték, ki az, aki a sok fánk közül nem a cukorral legszebben megszórtat vagy a mázzal borítottat választja?
Szerencsére ez a fázis is abszolválható úgy, hogy közben észre sem vesszük, hogy alternatív megoldásokhoz nyúltunk! A szirupos máz készülhet eritrit és gyümölcslé keverékéből, ahogyan a porcukor is helyettesíthető xilittel vagy szintén eritrittel.
Kapcsolódó bejegyzések
Viszlát, cukor! Helló, édesítőszer?
Nem kell lemondani az édességről, létezik kalóriamentes és egészséges megoldás is. Sorravettük, hogy milyen cukrok és édesítőszerek találhatók a boltok polcain.
A lekvár, amely alig cukros, és még főzni sem kell
Ugyan a legfinomabb gyümölcsökre még várni kell, lelki szemeink előtt már ott lebegnek a tartósítószer- és cukormentes dunsztos üvegek, illetve egy csodálatos alapanyag, amely helyettesíti a cukrot. Ez nem más, mint a chiamag! Jogos a kérdés, hogy ha nincs benne cukor, akkor mégis hogyan lesz édes és szirupos a főzés nélküli lekvár. Hát, a chiamagtól, amely beszívja a friss gyümölcs levét, megduzzad, így elérhetjük a vágyott állagot. Arról nem is beszélve, hogy ez a superfoodként emlegetett alapanyag immunerősítő, emésztést segítő, inzulinszint-beállító hatású amellett, hogy csordultig van ásványi anyagokkal, amelyek az izmok és az idegek működéséért és a csontjaink egészségéért egyaránt felelnek.
Plusz előny, hogy a hőkezelés nélküli lekvárban nem bomlanak le a vitaminok. Bár az igaz, hogy februárban szűkebb a fenntarthatóan beszerezhető gyümölcsök piaca, amely többnyire a citrusokra és a magyar almafajtákra szűkül.
Ha cukorhelyettesítőt használunk, érdemes precízen követni a receptet és számolni, hiszen a különböző anyagoknak eltérő az édesítő hatása. Például az eritrit édesítő ereje 60–80%-a a kristálycukorénak.
Mint mindennek, a fánknak is a termékenységhez van köze
Egy legenda szerint Bécsben egy pékasszony idegességében kenyértésztát dobott a forró serpenyőre, és a finom illat mindenkit annyira meggyőzött, hogy elkezdték árulni a süteményt. Ez a vicces történet inkább anekdotának vehető, reálisabbnak hangzik az a változat, hogy a fánk Marie Antoinette jóvoltából, a francia udvarból terjedt el. Az étel hazai eredete pedig Mátyás idejére nyúlik vissza: hitvese, Beatrix az itáliai karneválok révén kedvelte meg a fánkot, és hozta divatba Magyarországon.
A hazai kultúrában a fánk a termékenységgel van kapcsolatban. A szalagos farsangi fánk konkrétan a jegygyűrűt szimbolizálja, nem véletlenül volt kötelező fogás, ha a leendő vőlegény háztűznézőben járt a kiszemelt lány családjánál.
Arra biztatunk mindenkit, hogy a gazdagon terített asztalok kínálatát maradék nélkül fogyasszák el, az esetlegesen megmaradó falatok pedig szülessenek újjá a maradékmentés jegyében!
Fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy étkezéseinket fenntarthatóan bonyolítsuk. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Kiemelt kép: Canva
