Az ukrajnai háború egyik újabb szomorú apropója, hogy rávilágított élelmezési rendszerünk sérülékenységére. Bár már korábban is tudtuk, de most még hangsúlyosabban kiderült, hogy komoly veszélyeket rejt magában, ha mindössze néhány növényfajra, és néhány nagyobb termelő országra támaszkodunk.
Ma mindössze három növényfaj terményei jelentik az alapvető élelmiszerforrást több mint négy milliárd ember számára, de ha bolygónk teljes lakosságát nézzük, akkor is kijelenthető, hogy csupán 15 növényfaj biztosítja az elfogyasztott kalóriák 90%-át.
A kávénál és a kakaónál már ma is érezhetően gyűrűzik be a klímaváltozás hatása, a hagyományos termőterületek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A jövőben várhatóan bekövetkező változások lassan a többi haszonnövény esetében is elkezdik éreztetni hatásukat, ezáltal pedig a mostaninál sokkalta kritikusabb helyzetbe kerülhetünk.
Ezen próbál változtatni már hosszú ideje londoni Kew Királyi Botanikus Kert, melynek szakértői olyan növények után kutatnak világszerte, mely melyek a jövő élelmiszerbiztonságának alapkövei lehetnek. A BBC cikkében megszólaló Dr. Sam Pirinon szerint az éhezés enyhítésére, a biológiai sokféleség csökkenésének kezelésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítésére az egyik legjobb megoldás az elfogyasztott élelmiszerek diverzifikálása.
Tudjuk, hogy világszerte több ezer ehető növényfaj létezik, amelyeket azonban csak lokálisan fogyasztanak. Ezeken a helyeken találhatjuk meg a jövő globális kihívásainak néhány megoldását.
–mondja a Kew kutatója
Mint írják, több mint 7000 ehető növényről van tudomásunk, mégis mindössze 417-et termesztenek széles körben, ráadásul ezek nagy része is csak épp hogy felfedezhető itt–ott az étrendünkben. A Kew kutatói ezért bemutattak néhány olyan növényfajt, melyek kiállhatják az éghajlatváltozás próbáját és a jövő alapvető élelmiszereivé válhatnak.
Illatos csavarpálma
A tudományos nevén Pandanus tectorius-ként (borítóképünkön) ismert kis termetű fafaj a csendes-óceáni szigeteken, és Délkelet-Ázsia part menti régióiban nő. Fogyasztható leveleit édes és sós ételek ízesítésére használják, míg az ananászszerű gyümölcsét nyersen illetve főzve is fogyaszthatják. Éghajlati szempontból rendkívül ellenálló, ráadásul tápláló és finom is, alkalmas arra, hogy a világ más pontjain is termesszék.
Etióp hamis banán
Az ensetnek (Ensete ventricosum) is nevezett növényről korábban mi is írtunk. A jelenleg csak Etiópia egy részén fogyasztott növényből a helyiek kását és kenyeret készítenek. Nevével ellentétben azonban nem termését, hanem magas keményítőtartalmú szárát és gyökerét fogyasztják, méghozzá erjesztve. A kutatók szerint a banánszerű növény több mint 100 millió ember táplálására alkalmas a felmelegedő világban.
Kapcsolódó bejegyzések
Az etióp hamis banán a klímaváltozás miatt válhat majd szuperélelmiszerré
Egy új tanulmány szerint az Etiópián kívül szinte ismeretlen növény akár 100 millió ember élelmezését is biztosíthatja majd a jövőben.
Ismeretlen hüvelyesek
Bár a hüvelyeseket egyre szélesebb körben fogyasztjuk, ezekre is igaz, ami általánosságban az ehető élelmiszerekre: míg a világon nagyjából 20 ezer hüvelyes faj létezik, mi csak egy maroknyit használunk fel belőlük. A kutatók úgy gondolják, hogy még a vadonban is több száz olyan fajta lehet, melyeket nem is ismerünk. Pedig a faj a jövő egyik fontos élelmiszere lehet, hiszen olcsó, magas a fehérje– és B-vitamin-tartalma, ráadásul az óceánpartoktól a hegyoldalakig sokféle környezetben termeszthető.
Kapcsolódó bejegyzések
A hüvelyesek segíthetnek visszafogni a húsfogyasztást
Néhány napja volt a hüvelyesek világnapja. Ennek ellenére sajnos még mindig nem értékeljük őket eléggé, pedig ahhoz, hogy a klímaváltozást legyőzhessük, mindenképpen étrendünk szerves részévé kell válniuk.