Idén már a mi kertünket sem kímélték a meztelencsigák. Habár az „élni hagyni” elvét képviselem, a kis csupaszok nem nagyon hagyták életben a zsenge növényeimet. Ideje cselekedni! Utánanéztem, milyen biológiai „fegyvert” vethetnék be ellenük, és ezt a fonálférget találtam.

A pontosítás végett ki kell emelnem, hogy egy barátom javasolta ezt a fonálféregfajt (az ő kertjét még jobban szeretik a csigák). Egy pillanatig sem kételkedtem, ugyanis a biológiai védekezés a kártevők ellen egyre hatékonyabb lehetőségeket kínál. Habár a Phasmarhabditis hermaphrodita fonálféreg meglehetősen kegyetlenül végzi ki a meztelencsigákat, kétségtelenül hatásos.

Parazitákkal a meztelencsigák ellen

Nem kell megijedni: nem egy újabb horrorfilm valóságba ültetése zajlik, sokkal inkább egy parazita fonálféreg alkalmazása, amely kizárólag a meztelencsigákra ártalmas. Habár az elsődleges cél a spanyol meztelencsigák elpusztítása, ez a fonálféreg az őshonos mezteleneket sem kíméli. Ezzel együtt nem ártalmas a házas csigákra, és más élő szervezetekre sem, így értelemszerűen az emberre sem. Voltaképpen az invazív spanyol meztelencsiga természetes ellensége, amelyet, lássuk be, nem szívesen gyűjtünk a kertünkben.

Kapcsolódó bejegyzések

A spanyol meztelencsiga sikertörténete: a hiba nem a csigában van – Interjú

Dísznövények több ezer kilométerről gyorsan. Élelmiszerek az országhatáron túlról. Egy strapabíró, jó étvágyú, igénytelen állat. Íme, a spanyol meztelencsiga inváziójának receptje. Okokról, következményekről és megoldási lehetőségekről is beszélgettünk Turóci Ágnes csigaszakértővel.

A Phasmarhabditis hermaphrodita a meztelencsigák nematóda parazitája, amely 1994 óta kereskedelmi forgalomban is kapható biológiai puhatestűölő szerként fut szerte Európában. A fonálférgeket körülbelül 1 mm hosszú, fiatal, fertőző lárvák (dauer lárvák) formájában árusítják, amelyek szabad szemmel is láthatók. A fertőző lárvákat vízzel vegyítendő anyagokhoz vagy gélekhez adják, és hagyományos permetezővel vagy akár kannával juttatják ki a csigák által preferált területre.

A fonálféreg talajlakó állat, és általában ott található, ahol bőséges a meztelencsiga-ellátmány. Ezenkívül a fonálféreg jól alkalmazkodik az alomban, a komposztban és a szerves talajokban lévő élethez is. Nincs „rászorulva” a csigára, bomlásnak indult szervesanyagon is remekül elél. A szóban forgó fonálférgek igénye és használhatósága megegyezik a rovarparazita fonálférgekével: vízzel elkeverve a talajra, a növény közelébe vagy azokra a területekre kell kijuttatni, ahol a csigák napközben elbújhatnak. A fonálférgeket a csiga nyálkája és ürüléke segíti abban, hogy megtalálják áldozatukat.

A Phasmarhabditis hermaphrodita fonálférgek a csigák testnyílásain keresztül jutnak be a gazdaszervezetekbe, ahol kifejlődnek, elszaporodnak, majd véget vetnek a csigák földi életútjának.

Hogyan használható?

A Phasmarhabditis hermaphrodita egy fakultatív parazita, amely képes elpusztult gerinctelen állatokon, meztelencsiga-ürüléken és bomló szervesanyagon szaporodni. A fonálférgek elsősorban a meztelencsigák köpenyének hátulján lévő, természetes nyíláson keresztül fertőznek.

Miután a fonálféreg bekerült a csigába, a lárvák önmegtermékenyítő hermafroditákká fejlődnek, amelyek szaporodnak, és újabb generációkat hoznak létre. Ezalatt az idő alatt bizonyos csigafajoknál rendszerint jellegzetes duzzanat alakul ki a köpenyen. Amíg a fonálféreg a csigában van, utóbbit nemcsak megfertőzi, hanem a viselkedését is megváltoztatja. Olyan helyre „utasítja”, ahol a csiga nedves, árnyékos helyen elbújhat, így kedvére fejlődhet az állatban. Ebben az időszakban a csiga már nem vesz táplálékot magához.

A csigák általában legalább 7 nap után, legfeljebb 21 napot követően pusztulnak el. Laboratóriumi kísérletekben a fonálférgek megfelelő adagja, amely nagyjából az ajánlott szántóföldi dózis felével egyenértékű, 90%-kal gátolta a meztelencsigák táplálkozását a fertőzést követő 4 napon. Amint a meztelencsiga elpusztul, a fonálférgek szétterjednek rajta, és táplálkoznak. Amikor a táplálékforrás kimerül, a fonálférgek ismét dauer lárvákat képeznek, amelyek más csigák után kutatva távoznak. Eközben a kannibalizált csigák újabb és újabb csigákat fertőzhetnek meg.

Valóban hatásos?

Mindezek után már sejthető, hogy igen hatásos megoldásról van szó. A Phasmarhabditis hermaphrodita-t számos szabadföldi kísérletben sikeresen alkalmazták több európai országban, köztük az Egyesült Királyságban, Horvátországban, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svájcban. Chilében és az USA-ban is sikeresek a tesztek. A csigák által meglehetősen kedvelt salátán, valamint epren, kelbimbón és búzán is tesztelték.

Kapcsolódó bejegyzések

Védekezzünk a kullancsok ellen természetes módon!

A kullancsokkal vigyázni kell! Összeszedtük a természetes védekezési módszereket.

A P. hermaphrodita által a fogékony meztelencsigákban okozott gyors táplálkozásgátlás azt jelenti, hogy a fonálféreg ugyanolyan időzítéssel alkalmazható, mint a kémiai csigaölők.

Nincs bizonyíték arra, hogy a fonálféregnek bármilyen nemkívánatos, nem célzott hatása lenne. Számos giliszta– és rovarfaj (Rae et al ., 2007) és nem célzott puhatestű (Wilson et al ., 2000) ellen tesztelték. A fonálféreg 25°C feletti hőmérsékleten elpusztul, így nem jelent veszélyt az emlősökre. A fonálféreg elpusztíthat néhány jótékonynak tartott vízi csigát, ezért nem ajánlott a fonálférgeket tavak és vízi környezet közelében permetezni.

Kijuttatása egyszerű: a csigák által kedvelt területeken 1 nm-nyi részt le kell fedni fóliával, deszkákkal, mulccsal, és oda kell csalni a csigákat. Mi ezt élesztővel tettük, de a sör vagy a reteklevél is hatásos. Ezután ki kell juttatni a férgeket, és két hétig nedvesen kell tartani a helyet. A férgek pedig végzik a nem túl felemelő, de hatásos dolgukat.

Habár a fentiek szellemében nem ezek a fonálférgek lesznek a legszimpatikusabb élőlények, mégis sokkal célzottabban és vegyszermentesen végzik a dolgukat. Mivel csak egyetlen fajt támadnak meg, nem kell félni attól, hogy más élőlények is áldozatul esnek nekik. Ezenkívül olyan fertőzött területeken is hatásosak, ahol a sörcsapda és a futókacsa sem segít.

Amennyiben a kártevők elleni védekezés során nem alkalmazunk vegyszert és egyéb olyan anyagokat, amelyek károsíthatják a természetet, fenntarthatóan járunk el. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.

Kiemelt kép: canva

Forrás