A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint 40 éve tartó együttműködése újabb gyümölcsöt érlelt a klímaváltozás hatásainak kutatásában. A vizsgálati eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy hosszabb távra előre vetítve még a gyakorinak mondható fajok is veszélynek vannak kitéve.
A kutatók (ELTE, HUN-REN–ELTE–MTM, ÖK ÖBI, MATE, EKKE) a Science of the Total Environment című folyóiratban számoltak be kutatási eredményeikről. Vizsgálatukból kiderül, hogy az éghajlatváltozás az időjárás számos vetületében megnyilvánul, például a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások gyakoriságában. A legtöbb tanulmány is, amely a klímaváltozásnak az élővilágra gyakorolt hatását vizsgálja, elsősorban azt veszi górcső alá, hogy a hőmérsékleti változások mennyire „izzasztják” meg az élővilágot. Már ismert, hogy a madaraknál, a hőmérsékletváltozás és a költéskezdés szorosan összefügg egymással.
Kapcsolódó bejegyzések
Dr. Bubó, rántotta és vadlúdvonulás – Mi mindent köszönhetünk a madaraknak?
A madarak ugyan gyakran felhívják magukra a figyelmet, de számos véletlen adományuk észrevétlen marad. Szerepük nemcsak az ökológiai rendszerekben, hanem a kultúránkban is sokrétű.
A Pilisi Parkerdő Zrt. jóvoltából a kutatók 1982 óta figyelik meg a Málnás-hegyen (Szentendrei Erdészet) egy vonuló énekesmadár, az örvös légykapó mesterséges odútelepen költő populációját. A kutatás a maga négy évtizedével, a világon a legrégebbi, megszakítás nélkül zajló olyan vizsgálatok közé emelkedik, melyeket természetes körülmények között végeznek.
A jelenlegi tanulmány célja egy részletesebb feltárás volt, melyben a madarak költésének több vetületét (költés kezdete, kikelés késése, költési időszak hossza, fészekalj mérete, kirepült fiókák száma, költés és táplálékelérhetőség szinkronja) vizsgálták a lokális időjárási összetevőkkel, vagyis a hőmérséklet, a csapadékmennyiség és a szélerősség különféle mércéivel. Az elemzések jelentős összefüggéseket tártak fel, így például a költési időszak hossza a napi csapadékmennyiséggel együtt növekedett, a fészekaljak mérete pedig a hűvös napok számával nőtt.
Kapcsolódó bejegyzések
Természetvédelmi kárt okozhatnak a költési időszakban végzett fa- és bokorkivágások
A szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokorkivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek.
Fény derült arra is, hogy a negyven év alatt, ezek a szaporodási jellemzők időbeli változást mutattak, hasonlóan azokhoz az időjárási összetevőkhöz, amelyekkel kapcsolatban álltak. A kutatók felhívták a figyelmet arra is, hogy amennyiben az éghajlatváltozás üteme továbbra sem mérséklődik, minden bizonnyal az örvös légykapó is olyan kihívásokkal kell megküzdjön, amely a faj fennmaradását veszélyeztetheti.
A Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott állatfajaink védelme és fenntartása, melyet a Your Planet kiállítás mutatott be. A 18 szigetből álló tárlat több mint 6500 négyzetméteren kapott helyet, és különleges vizuális megoldásokkal tette kézzelfoghatóvá a fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásokat, melyekkel az élővilággal együtt szembe kell néznünk.
(Greenfo)
Fotó: Pixabay