Kedvezőtlen étkezési szokások és fizikai aktivitás, romló szerhasználati és egészségi állapotmutatók jellemzik a magyar kiskamaszokat és a tinédzsereket – derült ki az ELTE Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű nemzetközi életmódkutatás friss jelentéséből.
Németh Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógiai és pszichológiai karának főmunkatársa, a felmérés vezetőjeként elmondta, hogy a HBSC-kutatás a nemzetközi sztenderdek mentén 1986 óta zajlik, az adatfelvételre négyévente kerül sor, azonban a módszertani újítások miatt az adatok csak 2002-től összehasonlíthatók.
Az étkezési szokásokat vizsgálva kiderült, hogy a kamaszok körében évek óta csökken a rendszeresen reggelizők aránya. A lányok 40, a fiúk 60 százaléka soha nem reggelizik tanítási napokon, hétvégén a diákok kétharmada reggelizik mindkét nap. Kedvező tendencia látszik a mindennapi zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén, azonban ez a fiatalok kevesebb mint harmadára jellemző. E korosztályokban kevesebben fogyasztanak magas cukortartalmú ételeket és italokat, és a fizikailag aktív fiatalok aránya is lassú növekedésnek indult, ennek ellenére a túlsúlyosak száma folyamatosan emelkedik.
Kapcsolódó bejegyzések
A fák között eltöltött idő segítheti a gyerekek agyfejlődését
Egy a Nautre folyóiratban megjelent longitudinális tanulmány, amelyet 3568 londoni diák körében végeztek 9 és 15 éves kor között, azt találta, hogy azok a gyerekek, akik több időt töltöttek erdő közelében, serdülőkorukban jobb kognitív teljesítményt és mentális egészséget mutattak.
A diákoknak mintegy harmada szinte az összes szabadidejét ülve tölti (főként képernyőhasználattal), ugyanakkor a hétköznapokon keveset, átlagosan 7,5 órát alszanak. Az eredményekből látszik az is, hogy az átlagos alvásidő jelentősen csökkent az elmúlt nyolc évben – ismertette a kutatásvezető. Kitért viszont arra is, hogy a felmérés szerint a fiatalok kedvezően nyilatkoztak családi és baráti kapcsolataikról, jónak minősítették a kommunikációt a szüleikkel.
A kutatás szerint a tiltott szerek használatának arányai stagnálnak. A leggyakoribb a marihuánafogyasztás: a középiskolás diákok mintegy 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már kipróbálta ezt a szert. Az egészséget veszélyeztető magatartási formák közül a dohányzási és alkoholfogyasztási arányok a korábbi tendenciákkal ellentétben ismét növekedést jeleztek az elmúlt négy évben. Körülbelül minden hatodik diák legalább hetente rágyújt, tízből négyen pedig már voltak részegek. Az elektromos cigarettát kipróbálók száma meghaladja az egyharmadot.
Kapcsolódó bejegyzések
Az internetfüggőség újabb komoly veszélyére derült fény
A kényszeres internethasználat negatív viselkedési és fejlődési változásokhoz vezethet, ami komoly hatással lehet a serdülők életére.
A felmérésben rákérdeztek arra is, hogyan ítélik meg a gyerekek a saját egészségüket. Az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet is tapasztal. Minden tizedik tanuló szenved el kortársaitól iskolai bántalmazást, és a diákok 20 százalékát legalább egyszer bántották már az interneten.
Nemzetközi összehasonlításban a magyar fiatalok a táplálkozási szokások és a túlsúlyosság, a dohányzás és alkoholfogyasztás, az online bántalmazás, a saját egészség értékelése és bizonyos pszichoszomatikus tünetek gyakorisága esetében kedvezőtlenebb képet mutatnak az átlagnál, de például a fizikai aktivitás vagy a marihuánahasználat átlag körüli. Társas kapcsolataik értékelésében viszont a nemzetközi átlagnál kedvezőbben nyilatkoztak.
A tudományos élet hazai és külföldi képviselői a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expón is részt vettek. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatban számos előadás és értékes tanács hangzott el, felhívva a figyelmet a természet adta gyógymódok rendszeres alkalmazására.
(ELTE)
Fotó: Canva