Highlights 2021. 6. hét összefoglalója

A repülés fenntarthatóbbá tételéről szóló hírek kerültek a fókuszba. Hollandia élen jár a fenntartható üzemanyagok fejlesztésében, megújulók energiájának felhasználásával szintetikus kerozint állítottak elő. Németországban pedig 100 százalékos fenntartható repülőgép-üzemanyagot teszteltek, amely több mint 75 százalékkal csökkentheti a szén-dioxid kibocsátását.

Műanyag hulladékok csökkentését célzó egyéni és nagyvállalati kezdeményezésekről olvashattunk. Míg az USA-ban 100 százalékban újrahasznosított műanyag palackokat vezet be a Coca-Cola, addig a világon először Magyarországon kezdi el tesztelni az új papírpalackjait. Emellett egy afrikai fiatal a műanyag hulladékot téglaként hasznosítja újra, amely sokkal strapabíróbb és keményebb, mint a beton.

Elindul az Európai Unió helyreállítási alapja a gazdaság zöld újraindításához, amelynek fő kritériuma, hogy a beruházásoknak nem szabad veszélyeztetniük a környezetvédelmi célok teljesülését. Ez nagy lehetőség Magyarország számára is, hiszen lendületet adhat a gazdaság zöldítésére, amihez megvan a kormányzati szándék is.

Amellett, hogy töretlen a napelemes rendszerek telepítése itthon, kiderült, hogy a háztartások egyre nagyobb teljesítményű rendszerekben érdekeltek, ami annak is köszönhető, hogy már nemcsak a villanyfogyasztást szeretnék megújuló energiával fedezni. Eközben azt is megtudhattuk, hogy megtervezett épületfelújítással jelentősen csökkenthető lenne az energiafelhasználás. Ez amiatt is fontos, mert a lakóingatlanok felelnek a szén-dioxid kibocsátás 36 százalékáért.

A múlt hét hazai pozitív híre volt, hogy a Lidl biodiverzitás fókuszú szabványon dolgozik, hogy ezzel is előmozdítsa a fenntartható növénytermesztést. Emellett tippeket kaptunk arra, hogy milyen növényekkel vágjunk bele a mikrozöldek termesztésébe, illetve, hogy hogyan hasznosítsunk újra háztartási növényi hulladékokat, mint például az avokádómagot.

Számos tanulmány foglalkozott már a légszennyezés egészségre gyakorolt hatásával. Most kiderült, hogy van összefüggés a korai légszennyezésnek való kitettség és a későbbi kognitív teljesítmény romlás között. Ráadásul 2018-ban 8,7 millió ember halálát okozta a légszennyezés. Éppen ezért lenne fontos mihamarabb lépéseket tenni és a klímacélokat teljesíteni.

Egyre inkább előtérbe kerül a divatipar környezetre gyakorolt negatív hatása és ezzel együtt a fenntarthatóságra törekvés. Egy fiatal tervező például a TikTok-on népszerűsíti a hulladékmentes divatot, régi ruhadarabokból készít új ruhákat. Mindemellett újdonságként klímaválságot szimbolizáló betűtípussal próbálják felhívni a figyelmet a cselekvés fontosságára.

Egy londoni tanulmány szerint a kollektivista társadalmak sikeresebben kezelik a klímaválságot és a pandémiát. Erre szolgálhat például Bhután is, amely mindkettőre határozottan és összefogással reagált. Eközben örömhírként jelent meg, hogy Magyarországon szeptembertől a fenntarthatóságról is lehet tanulni a középiskolákban.

Reményt keltő kezdeményezésekkel találkozhattunk. Ilyen volt például a Nagy Zöld Fal zöldítési program, amelynek keretében szárazságtűrő fákkal, cserjékkel tarkított füves térséget alakítanak ki a Szahara déli határában, hogy visszafordítsák a sivatagosodást. Magyar kutatók pedig olyan oltóanyagot fejlesztenek, amely egy esetleges talajszennyezés esetén baktériumokkal és fehérjékkel tisztítja meg a területet.