



A Földközi-tenger vidékéről származó rozmaringot az őskortól ismerjük és használjuk. Az örökzöld cserje nem csak fűszer- és gyógynövényként jelentős, de használatának kulturális vonatkozásai is vannak. A népi gyógyászatban számos módon alkalmazzák, és egyre több tudományos kutatás foglalkozik feltételezett gyógyító erejével.
Rendszertanilag a rozmaring (Salvia rosmarinus) a zsálya nemzetségébe tartozik, ám csak néhány éve sorolta oda a tudomány. Előtte Rosmarinus officinalis néven önálló nemzetségbe sorolták.
A rozmaring névének eredete nem tisztázott, többféle magyarázatot ismerünk. Egyesek szerint elnevezése a görög rhops myrinos kifejezésből ered, melynek jelentése ’illatos cserje’. Mások a latin ros és marinus szavak összevonását sejtik a rozmaring neve mögött, ebben az esetben jelentése ’tengeri harmat’. Más magyarázatok szerint a ros inkább a tömjénre utalt, így latinul sokkal inkább tömjénillatú cserjét értettek alatta. Utóbbi mellett szól az is, hogy az ókorban igen értékesnek számító tömjén használatát a tömegek nem engedhették meg maguknak. Helyette a rozmaringot használták spirituális célokra, szertartásokhoz.

Az mindenesetre már ebből is látszik, hogy nem egy újhullámos fűszerről beszélünk, minimum évezredek óta ismerik és használják, legalábbis a mediterrán területeken. Az Alpoktól északra, illetve azokban a régiókban, ahol hűvösebbek a telek, csak jóval később terjedt el, mert a növény nem vészelte át a hideg évszakot. Ezen később a cserép megjelenése változtatott, majd jóval ezután a télálló fajták kinevelése tette lehetővé tartását a mérsékeltebb éghajlatú területeken is.
Egykor a párna alá helyezett rozmaringágaktól a démonok és a rossz álmok elűzését remélték. Hogy ez mennyiben valósult meg, arról pontos információk nem állnak rendelkezésünkre, de más területeken be tudunk számolni a rozmaring hatékonyságáról.
A konyhában széles körben használható, fűszerként remekül párosítható többféle hússal is. Kesernyés, aromás ízével képes feldobni az egyszerű sült zöldséget is, gyökérzöldségek, krumpli mellett is kiváló. Felhasználási köre igen széles, pácok, fűszerolaj készítésére is alkalmas. Származása okán leggyakrabban a mediterrán konyhákban találkozunk vele, az olasz, a francia vagy épp a görög gasztronómia egyik alapfűszere, nem mellékesen azért, mert vadon is mindenhol megtalálható.
A fás szárú fűszernövényekre jellemzően a rozmaring is jobban érvényesül főzve. Érdemes már a főzés elején az ételhez adni, hogy aromaanyagai ki tudjanak oldódni. Ilyenkor akár az egész ágat hozzáadhatjuk, így a főzés végén egyszerűbb lesz eltávolítani. Sütéshez is remekül használható, de ebben az esetben érdemes felaprítani, hogy az aromák jobban érvényesülhessenek. Az aprítást egyébként főzésnél is bevetjük, ha intenzívebb ízhatást szeretnénk elérni.
A legjobb megoldás az, ha van saját növényünk, melyről szükség esetén frissen tudunk szedni néhány ágacskát, hajtást. Ha nincs ilyenünk, de friss rozmaringhoz jutunk, hosszabb időre eltárolhatjuk, ha a szárat konyhai papírtörlőbe csavarjuk, és légmentesen záródó dobozban tartjuk a hűtőszekrényben.

Alapszabályok a rozmaringgal való főzéshez
Fokhagymás, rozmaringos vaj
A rozmaringos vaj kiváló köret steakhez, de kenceként vagy zöldségvajként is használható. Remekül illik sült burgonyára vagy tésztához keverve.
Elkészítése

A rozmaring nemcsak fűszerként, hanem gyógynövényként is segítőnk lehet, nem mellesleg azért, mert tele van értékes ásványi anyagokkal. Többféle módon is fogyaszthatjuk, egyfelől nyilván az ételekben felhasználva, de ha koncentráltabb hatást szeretnénk elérni, érdemes alkalmazni a belőle készült teát és a rozmaringolajat is.
A növény magas polifenol-tartalmának köszönhetően gyulladáscsökkentő hatású. Emellett teáját fogyasztják a klimax tüneteinek enyhítésére, epehajtóként és idegerősítőként, sőt migrénes fejfájásra is ajánlják. Bizonyítottan javítja az emésztést, serkenti a memóriát. Utóbbihoz érdekes adalék, hogy az ókori Görögországban a diákok rozmaringfüzért viseltek a hajukban a vizsgák előtt, mert úgy hitték, a növény javítja a teljesítményüket.
Nemcsak különleges, de ahogy látni fogjuk, igen egészséges is a rozmaringtea. Elkészítése meglehetősen egyszerű, hiszen csak rozmaring, forró víz és egy kis türelem kell hozzá.

Hozzávalók:
Elkészítése
Miközben a víz melegszik, tisztítsuk meg és aprítsuk fel a rozmaringot! A felforralt vízbe tegyük bele a leveleket, majd attól függően, hogy milyen erős főzetet szeretnénk, hagyjuk állni 5–15 percig! Ezután szűrjük le, ízesítsük (ha szeretnénk), és már fogyaszthatjuk is.
A rozmaringtea pozitív hatásai
Ellenjavallat
A rozmaringtea fogyasztása várandós vagy szoptató nőknek nem ajánlott. Epilepsziában vagy magas vérnyomásban szenvedőknek ajánlott orvosukkal konzultálni, mielőtt fogyasztanák a teát, mivel a rozmaring növelheti a vérnyomást és az idegrendszer aktivitását. Szintén kerülendő a fogyasztása vese- és májbetegségekben szenvedőknek.
A rozmaringból készített olaj nagyszerű hatással van testünkre és elménkre. Fontos viszont, hogy tisztázzuk, miről is beszélünk. A rozmaringból készült illóolajat bármely drogériában és számos más üzletben beszerezhetjük. A rozmaringgal ízesített fűszerolajat viszont mi magunk is elkészíthetjük. A két szert egészen másként használhatjuk fel.
A növény illat- és ízanyagai remekül oldódnak zsírban és olajban, ezért ideális választás, ha fűszerolajat szeretnénk készíteni. Bár boltban is kapható, olcsóbb megoldás, ha mi magunk készítjük el.

Hozzávalók:
Elkészítése
A rozmaringot mossuk, majd szárítsuk meg! Töltsünk fel egy tiszta üvegpalackot az olajjal, de ne teljesen! Ha a palack mérete megkívánja, vágjuk kisebb darabokra az ágacskákat, majd helyezzük őket az üvegbe! Ezután töltsük rá a maradék olajat, hogy szépen ellepje az ágakat! Zárjuk le a palackot, és néhány napig érleljük hűtőszekrényben vagy a kamrában, de fontos, hogy legyen jól lezárva, lehetőleg sötétben.
A kész olaj nagyjából 4–6 hétig őrzi meg frissességét, így érdemes egyszerre csak kisebb mennyiséget készíteni. Azonban ha leszűrjük, és hűtőszekrényben tároljuk, megduplázhatjuk az eltarthatósági idejét. Persze később is elfogyasztható, de ekkor már veszít az élvezeti értékéből. A rozmaringos fűszerolaj ugyanúgy felhasználható, mint maga a fűszer.
A növényből készült illóolaj sokoldalúan felhasználható. Ahogy a növény, úgy az illóolaj is élénkíti a memóriát, segíti a tiszta gondolkodást, javítja a koncentrációt. Akár párologtatónkba helyezve, akár egy zsebkendőre cseppentve segít megnyugodni, felfrissülni. Ezeken kívül más problémákra is megoldást ígér:

Szerencsénk van, ugyanis a rozmaring nevelése igen egyszerű feladat függetlenül attól, hogy cserépben vagy szabadföldben tartjuk a növényt. Néhány szempontot azonban figyelembe kell vennünk, ha szép növényt szeretnénk!

A rozmaring hálás növény, és ahogy a tartása, úgy a metszése is egyszerű feladat. Leginkább arra kell odafigyelnünk, hogy a beavatkozásra a fagyok elmúltával kerüljön sor, tavasztól a következő télig bármikor elvégezhetjük. Az is fontos, hogy – mint bármely más növény esetében – fordítsunk kiemelt figyelmet a metszőollóra. Mindig legyen tiszta és éles!
A rozmaring szépen megújítható ifjító metszéssel. Ezt a nyugalmi időszak végén, tehát legkésőbb a tavasz kezdetéig érdemes elvégezni. Bátran vághatunk belőle, alakítsuk nyugodtan a formáját ízlésünk szerint, illetve rövidítsük meg a felkopaszodott ágakat!
Ahogy a növény tartása, úgy a szaporítása is szinte gyerekjáték. Keressünk növényünkön olyan hajtásokat, melyek még nem fásodtak el, zöldek. Ezekből vágjunk 8–12 cm-es darabokat! Az alsóbb leveleket szedjük le, csak néhány maradjon a hajtás tetején! Ezután laza, perlites, homokos talajba tűzzük őket (ha van gyökereztetőporunk, belemártjuk, ha nincs, a fahéj is megteszi, de enélkül is működik). Jól meglocsoljuk őket, majd egy fóliával (például zacskóval) be is fedjük. Néhány hét után jó részük egész biztosan gyökeret ereszt. Így már ki tudjuk őket ültetni!
A nagyüzemi mezőgazdasági módszerek, a természetet kizsákmányoló megoldások világszerte egyre nagyobb problémákat okoznak. A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó számos szakmai résztvevője és kiállítója foglalkozik a regeneratív mezőgazdasági eljárásokkal, melyek megoldást jelenthetnek, a lassan egész civilizációnkat fenyegető válságra. Magyarországon is több olyan gazdaság működik, melyek nem a természet ellen, hanem azt segítve termelik meg élelmiszereink minőségi alapanyagait. Ilyen például a Száron működő Csoroszlya Farm, melynek vezetőjével, Nobilis Ágostonnal a rendezvényen beszélgettünk.
Fotók: Canva