A passzívház egy fenntartható építési koncepció, amely megfizethető, jó minőségű épületeket, valamint kényelmes, egészséges életkörülményeket biztosít, emellett energiahatékony és környezetbarát is. A passzívháznak tervezett épület esetében a fő hangsúly a fűtési és a hűtési igény csökkentésére irányul.
Az első passzívház 1991-ben a németországi Darmstadtban épült fel, ahol később megalapították az új megoldással foglalkozó Passivhaus Institute-ot. A passzívházak úgy tartják fenn a megfelelő beltéri hőmérsékletet, hogy csak a légfrissítéshez szükséges levegőt hűtik vagy fűtik, tehát nincs hagyományos (aktív) fűtési rendszerük.
Fűtésszámlánkat egy jól megtervezett passzívházzal akár le is nullázhatjuk
A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzás, illetve az épületben tartózkodó személyek és az épületben üzemelő műszaki berendezések által kisugárzott hő szolgáltatja. Ha ez netán nem elég, csak akkor alkalmaznak kiegészítő fűtést. Ugyanakkor a passzívházakban nem szükséges ablakot nyitni a légcseréhez, mivel a szellőzést biztosító berendezés elszívja a használt levegőt, és a talajhő segítségével kondicionált friss levegőt áramoltat a belső térbe.
A passzívházak tervezése során több szempontot is figyelembe kell venni, az épületeknek meg kell felelniük a darmstadti Passivhaus Institut által meghatározott követelményeknek. A falaknak például 50 cm vastagnak kell lenniük, az ablakoknak háromrétegű üvegezéssel kell készülniük, a szellőztetést pedig hőcserélős szellőző berendezéssel kell megoldani. Ezenkívül a napenergia hasznosításának is nagy szerepe van. Árnyékos helyre vagy szélcsatornába nem lehet passzívházat tervezni. Az építészeti technológia általában nem sokkal drágább a jelenlegi, hagyományos módszerekkel épített házakénál. A megtakarítható energia költségét figyelembe véve várhatóan 8–15 év alatt megtérül a kezdeti többletberuházás.
A passzívház éves fűtési (és hűtési) energiaigénye nem lehet több 15 kWh/m2/év-nél, csúcshőigénye pedig 10 W/m2/év-nél. Ami pedig a kívülről bevezetett teljes energiaigényt illeti (tehát áramfogyasztás, fűtés, meleg víz, gáz stb.), szintén éves viszonylatban nem lehet több, mint 120 kWh/m2.
Ezeket az értékeket összevetve a hagyományos technológiával épült házakéival, a passzívházak fűtési és hűtési energiaigénye egy régebbi építésű ház fűtési energiaigényének 6–10 %-ára, míg egy új építésűnek átlagban 12–15 %-ára tehető. Az új és a régi épületek is átalakíthatóak passzív vagy nullenergiás házzá. Hazánkban sajnos még nem terjedtek el. Jelenleg 2–3 tucat bevizsgált passzívház található Magyarországon. Az első passzívházat 2009-ben adták át a Pest megyei Szadán.
A passzívház előnyei
Egyik fő előnye az alacsony rezsiköltség, azaz extra kevés fűtési költség jellemzi. Ezen túlmenően előnye az egyenletes hőmérsékletet, a falak télen sem sugároznak hideget. A kiemelkedő szigetelésnek köszönhetően a határoló falak belső felületi hőmérséklete megegyezik a belső levegő hőmérsékletével. Az egészségnek jót tesz, hogy mindig friss, por- és pollenmentes, huzatmentes a passzívház levegője. Mivel nincsenek hőhidak, nincs páralecsapódás, és nem tenyészik a penész. A minimális energiafelhasználás következtében a fajlagos CO2-kibocsátás is alacsony. A magas szigetelési szintnek köszönhetően csekély mind a külső, mind a belső zaj.
