Highlights 2020. 45. hét összefoglalója

Fokozott várakozás és felfokozott hangulat övezte az USA elnökválasztási eredményeit. A győztes Joe Biden komoly bizalmat és egyben elvárásokat kapott a környezetvédelmi szervezetektől, úgy tűnik már a ciklusa első napjaiban eredményeket kell felmutatni a klímavédelemben. Mindezt olyan közegben, ahol a közösségi média soha nem látott mértékben képes torzítani valóságérzékelésünket, rombolni a demokráciába és politikai intézményekbe vetett bizalmat és felerősíteni a politikai és gazdasági szereplőkkel szembeni társadalmi kritikákat.

A klímavédelem úgy tűnik napról napra válik meghatározó gazdaságtervezési szemponttá. Az Egyesül Királyságban a környezetterhelés alapján vetnének ki élelmiszeradót, a fenntartható befektetések pedig egyre népszerűbbé válnak. A fogyasztói igény mára olyan termékekkel kapcsolatban is felütötte a fejét, mint a bankkártyák. A legfrissebb fejlemények alapján azt prognosztizálhatjuk, hogy eddig szokatlan helyeken is előretör a greenwashing, így pedig a média felelősségévé válik a folyamatos lakossági edukáció, tájékoztatás a valóban előremutató és a látszatmegoldások azonosításáért.

A hét legmozgalmasabb témája a hulladék volt, amelyben olyan hírek uralták a közvélemény napirendjét, amikre mi magyarok is büszkék lehetünk. Miközben egyre nyomasztóbb a kezelhetetlen műanyag hulladékok környezeti hatása, üstökösként robbant a köztudatba Madaras Liz és Lévay Krisztina neve. A két kutató Polipoop nevű startupjukkal olyan iparilag hasznosítható "baktérium koktélt" mutattak be, amely képes a műanyag teljeskörű lebontására. Amíg megoldásuk általánosan elterjedté nem válik, a körkörös gazdaság bevezetésén kell dolgoznunk, amiben a szintén magyar származású amerikai milliárdos Tom Szaky mutat utat a kapitalizmus számára.

November első hetében számtalan kezdeményezést tudtunk bemutatni, amik a klímaszorongással szemben a cselekvés előremozdítói lehetnek. A Green Guide Budapest megálmodói térképpel mutatnak utat a zöld alternatívát keresőknek, a Green Drops pedig az otthoni vízkultúrás zöldségtermesztés létjogosultságát mutatja be. A fenntarthatóság szakmai párbeszéde tehát igyekszik teret hódítani magának és beférkőzni a társadalmi napirendbe, amire a WasteRevolution konferencia széleskörű témáit is példaként tudjuk hozni.

Magyarország elkötelezetté vált a karbonsemleges energiatermelés térnyerésében, több hónapja uralja a kormányzati törekvéseket a napenergia és a zöld hidrogén támogatása. Az Európai Unió legnagyobb szennyezőjének számító Németország pedig a szállítmányozási szektor megadóztatása, és a hidrogén energiaforrássá fejlesztése mellett tette le a voksát. Ugyan Oroszország elhatározta, hogy a hidrogén legjelentősebb termelőjévé kíván válni, a foszilis energiahordozók kitermelésében a klímahatásokkal ellentétes gyakorlata csak tovább erősödik.

A globálisan növekvő élelmiszerigény és annak környezeti terhelése sokáig tabutémának számított. A héten Új-Zélandról érkezett kutatás szerint azonban nem kibékíthetetlen ellentétről van szól: nem megkerülhetetlen felelősséget vállalnunk a megtermelt élelmiszer hatásai miatt, de megfelelő lépésekkel ellensúlyozni tudjuk annak karbonlábnyomát. A klímaváltozás hatásai márpedig egyre több területen érinti mindannyiunk életét. A vízi sportok paradicsomát, Kalifornia államot évi több alkalommal fenyegeti a tengerszint emelkedése, a téli sportok szerelmesei pedig a hófödte területek csökkenése miatt kényszerülnek szembesülni a globális felmelegedés hatásaival.

Korábban távolinak problémának tűnt a biodiverzitás visszaszorulása, a COVID-19-hez hasonló, állati eredetű vírusok a jövőben még gyakoribbá válhatnak. Az éghajlatváltozás egészségügyi kockázatai a társadalomban betöltött szerepük miatt pedig leginkább a nőket sújtja, ezen belül is kritikus hatások mutathatóak ki a reprodukció és így a népesedés kapcsolatával. Mindannyiunkat érint viszont a szálló por koncentrációja és a téli hónapokban mért erősödése, amely a szívinfarktus és a tüdőrák kockázatai mellett a koronavírus súlyosságára is hatással van.