Highlights 2021. 15. hét összefoglalója

Van okunk az örömre, hiszen a TerraCycle körforgásos gazdasági megoldásai itthon is elérhetővé válnak a HybridCycle ügynökség által, ezzel új szintre emelkedhet a hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás. A hulladék csökkentésében továbbá az irodák papírhasználatának megreformálása is szerepet játszhat, amiben apró lépések is segíthetnek.

A villamosenergia-termelési technológiák közül komoly potenciál rejlik a geotermikus energiában. A bolygónk belső hőjét hasznosító erőművek terjedése jó hír lehet Magyarország számára is, mivel hazánk a földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően geotermikus nagyhatalomnak számít. Emellett egy kutatás szerint itthon ugyancsak létjogosultsága lenne a szélerőműveknek. Az ország adottságait kihasználva ugyanis akár 80–85 százalékkal is csökkenthető lenne hazánk energiafüggősége.

A Nike is belépett a fenntartható cipők piacára. Move to Zero kollekciója környezetbarát anyagokból készül, ráadásul 20 százalékban műanyagok, fonalak és textíliák újrafelhasználásával. A gyerekjátékok esetén is egyre nagyobb az igény a fenntarthatóságra. Egy magyar kisvállalkozás természeti értékeinket bemutató fajátékokkal hódít külföldön is.

A klímaváltozás elleni küzdelemben fontos szerepe van a biológia sokféleség megőrzésének, így az erdők megóvásának is. Ehhez elengedhetetlen a gyakorlati tapasztalatokat integráló és beavatkozásokon alapuló erdőgazdálkodás. Például a legeltetés létfontosságú a szárazabb nyaraknak köszönhetően gyakoribbá váló erdőtüzek megfékezésében. Spanyolországban ezért visszatelepített bölényekkel védik az erdőket.

A tavaszi megújulás is véghezvihető fenntartható módon, ha szezonális zöldségeket és gyümölcsöket választunk. A feltöltődésben kora tavasztól segítségünkre lehet például a fejessaláta, a sóska vagy a hónapos retek. Ez utóbbi továbbá remek alapanyaga a húsmentes étkezésnek is, ráadásul a gyökerétől a leveléig minden része fogyasztható.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a fából készült tiny-house, ami azért is számít jó hírnek, mert a faanyag köbmétere 0,8 tonna szén-dioxid-kibocsátást spórol meg a hagyományos építőanyaghoz képest. A környezetszennyezés tekintetében előkelő helyen áll a fűtés is, amely például egy passzívház esetén minimalizálható. Külföldön egyre több jó példa létezik. Remélhetőleg itthon is elterjednek az energiatakarékos épületek.

Egy magyar kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy változtatni kell a szemléletmódunkon, vagyis a gazdasági rendszert el kell mozdítani a profitorientáltságból ahhoz, hogy el tudjuk érni a klímacélokat. Eközben Új-Zéland rávilágítva a pénzügyi szektor szerepére, kötelezővé tette a szektor cégei számára, hogy jelentést tegyenek az üzleti tevékenységük klímaváltozásra gyakorolt hatásáról.

Az Európai Számvevőszék jelentése szerint az Európai Uniónak fel kell gyorsítania az elektromos töltő-infrastruktúra kiépítését, hogy elősegítse az elektromos közlekedés terjedését. Franciaország pedig a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében megtiltja a rövid távú repülőutakat.

Egy jelentés szerint a világ legvagyonosabb 5 százaléka 37 százalékban járult hozzá a kibocsátásnövekedéshez, ezért a túlfogyasztás visszaszorítását a „szennyező elit” körében kell elkezdeni. Ennek a pszichológiai oldalát közelítette meg Fajzi György pszichológus, aki szerint a fenntarthatóság felé törekvés nem feltétlenül csökkenti jóllétünket. Ehhez azonban szükség van a belső értékek megerősítésére.

A Mastercard egy svéd fintech szolgáltatóval közösen karbonkalkulátort fejlesztett ki, amely a bankok applikációjába beépítve megmutatja az ügyfelek karbonlábnyomát és tippeket ad ennek csökkentésére. Amerikai kutatók pedig előállították az eddig létező legfehérebb festéket azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését.

Egy kutatás szerint a világ szárazföldi ökoszisztémáinak csupán 3 százaléka maradt érintetlen. A sérült régiókba visszatelepített létfontosságú fajok ugyanakkor segíthetnek helyreállítani az ökológiai érintetlenség állapotát. Az ÖMKi is a biodiverzitás fontosságára hívja fel a figyelmet, vizsgálatuk szerint az őshonos virágos növények szőlészetekben, illetve kiskertekben való alkalmazása növeli az ellenállóképességet a klímaváltozás hatásaival szemben.