Highlights 2021. 23. hét összefoglalója

Egy nemzetközi kutatócsoport az idegenhonos növényfajok európai terjedését vizsgálta. Eredményeik segíthetnek a későbbi inváziók előrejelzésében is, így az invazív fajok elleni küzdelemben, a biológiai sokféleség megőrzésében is szerepet játszhatnak. Ahogyan a méhlegelőknek is kiemelt szerepük van ez utóbbiban. Cikkünkben bemutattuk, hogy milyen az optimális méhlegelő, és hogy mi magunk hogyan tudjuk támogatni a méhpopuláció növelését.

Brit online divatáruházak vizsgálatakor kiderült, hogy a ruhadarabok közel fele teljesen újonnan gyártott műanyagokból készült. A kutatók szerint a fast fashion problémáinak megoldása nem az újrahasznosított szövetek használata, hanem a termelés és a fogyasztás csökkentése lenne. A pandémia ilyen szempontból pozitívan hatott a divatiparra, hiszen a kimaradt fast fashion kollekciók hatására bekerült a köztudatba a szezonmentes divat és előtérbe került a minimalizmus is.

A városi mikroorganizmusok ökoszisztémáját térképezték fel a tömegközlekedési eszközökről gyűjtött környezeti mintáknak köszönhetően. A kutatás segítségével a jövőben könnyebben lehet nyomon követni betegségek megjelenését. Emellett hasznos tippeket kaptunk arra vonatkozóan, hogy hogyan védekezzünk természetkímélő módszerekkel a kullancsok ellen.

Egy kutatás szerint a vegán étrendet követők esetén enyhébb tünetekkel jelentkezhet a koronavírus. Mindenesetre nemcsak az egészségünk érdekében lenne fontos a növényi alapú étkezésnek teret engedni, hanem a bolygónkért is sokat tehetünk vele. Éppen ezért Meatless Monday sorozatunkban egy újabb ízletes zöldséget mutattunk be. Ráadásul azt is összegyűjtöttük, hogy hogyan érdemes belekezdeni a paradicsomtermesztésbe.

A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint idén újra növekedni fognak az energiaszektorba irányuló befektetések, amely a karbonsemleges technológiák térnyerésének is köszönhető. A klímaváltozás elkerüléséhez azonban két- vagy háromszorosára kellene emelni az erre a területre érkező beruházásokat. A pénzügyi szabályozás korszerűsítésével felgyorsulhatnának a közvetlen befektetések és a még nem kiforrott technológiák innovációja. A kormányoknak tehát még bőven van tennivalója.

Az elmúlt héten a bitcoin-bányászat terén történtek előremutató lépések. Egyrészt napenergiával működő bitcoin-bánya építésébe fektettek be cégek azért, hogy bizonyítsák, hogy a bitcoin előremozdítja a világot a fenntartható jövő felé. Másrészt megalakult a Bitcoin Minig Council, amelynek fő célkitűzése, hogy a bitcoin bányászat energiafelhasználása átláthatóbb legyen, és hogy elősegítsék a termelés fenntarthatóvá tételét.

A következő hónapban itthon is életbe lép az egyszerhasználatos műanyagok jelentős részének kivezetéséről szóló rendelet. Nagy szükség van az ilyen jellegű szabályozásra, hiszen az óceánokban úszó szemét döntő részét többek között az egyszerhasználatos műanyagok teszik ki. Ezenkívül bemutattuk az okostelefonokat alkotó elemek kitermelésének embertelen módszereit és az e-hulladékok környezetszennyező „újrahasznosítását”, valamint egy megoldást, amely segíthet csökkenteni e téren a karbonlábnyomunkat.

Jó hírek érkeztek hazai kerékpáros fronton. Egyrészt átadták a Dunakeszit Budapesttel összekötő bicikliutat, másrészt a Magyar Kerékpárosklub útvonaltippeket, térképeket és hasznos oktatóanyagot állított össze a következő időszakban várható fővárosi dugók elkerülése érdekében. Eközben kiderült, hogy a repülőgépek nemcsak kibocsátásukkal járulnak hozzá a globális felmelegedéshez, hanem szerepet játszanak a cirrus típusú felhők kialakulásában, amelyek bent tartják a légkörben a meleget.

Ausztrál szakemberek által kifejlesztett modell szerint az óceán mesterséges lúgosításával csaknem teljesen ellensúlyozni lehetne a savasodással összefüggő változásokat a Nagy-korallzátony területén. A módszer évente 35 ezer tonna szén elnyeléséhez járulna hozzá. Emellett egy kutatás szerint a közeljövőben növényi alapú, teljesen lebomló vegán pókselyem helyettesítheti az egyszer használatos műanyagot.

Egy tanulmány szerint az Amazonas őslakosai nem okoztak kimutatható fajpusztulást és más zavarokat, azaz megőrizték a terület gazdag biodiverzitását. Emiatt tudásuk értéke felbecsülhetetlen, például segíthetnek az újratelepítés és helyreállítás szempontjából legjobb fajok kiválasztásában. Bár nem gondolnánk, de a biodiverzitás tekintetében fontos pillérek a holtfák, amelyek táplálékul, élőhelyül és menedékként szolgálnak gombáknak, bogaraknak, és az erdei madaraknak is. Cikkünkből az is kiderül, hol található az első hazai holtfapark.