Highlights 2021. 41. hét összefoglalója

Az elmúlt héten az Európai Bizottság jelentései kerültek középpontba. Az egyik szerint még mindig komoly problémát jelent élővizeink nitrátszennyezése, amelynek elsődleges forrása a mezőgazdasági műtrágyahasználat. A másik jelentés a génmódosított és a génszerkesztett szervezetekre vonatkozó szabályozás erős lazítását sejteti, ami azt eredményezheti, hogy bizonyos génszerkesztéssel előállított mezőgazdasági növények kikerülhetnek a GMO-szabályozás hatálya alól. Cikkünkből kiderül, hogy ez miért is jelent problémát.

A használati tárgyak terén is egyre népszerűbbé válik az újrahasznosítás. Egy osztrák dizájnstúdió például nemrég élelmiszerhulladékból készült háztartási cikkeket mutatott be. A minimalista kollekció részét képezik a padlizsán színű teáskanalak és a mohazöld csészék, amelyek akár több alkalommal is használhatók. Miközben itthon ugrásszerűen nő a használt bútorok iránti kereslet, amelynek hátterében elsősorban a kedvező ár áll, de környezetvédelmi és fenntarthatósági megfontolások is szerepet kapnak.

Egy friss kutatás arra mutatott rá, hogy azoknál az embereknél, akiknek a szervezetében a legmagasabb volt a ftalátok szintje, nagyobb volt a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata. Ez újabb érvet jelent a műanyagok használatának csökkentésére. Emellett cikkünkben hasznos tippeket adtunk arra, hogyan tudjuk mérsékelni a kibocsátásunkat a megfelelő otthoni szájápolással.

Az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynökségének jelentése azt prognosztizálja a hatályos törvények és trendek alapján, hogy jelentős politikai változások és technológiai innovációk nélkül 2050-re tovább növekszik a világ olaj-, gáz- és szénfogyasztása, így az üvegházhatású gázok kibocsátása is. Míg a megújulóknál a következő nagy lépés az otthoni energiatárolás lehet, amely hosszabb távon képes lehet helyettesíteni az ellátási bizonytalanságot kiegyenlítő erőműveket.

A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint a kibocsátáscsökkentés jelenlegi üteme messze nem elegendő a párizsi célok eléréséhez, ezért azonnali és drasztikus lépésekre lenne szükség. Eközben az Európai Bizottság Next Generation EU nevű programja keretében zöld kötvényeket bocsátott ki, az ebből befolyó összegeket zöld és fenntartható kiadások finanszírozására fordítják. Egy kanadai városban pedig bitcoin-bányászatot folytató számítógépek hőjét tervezik lakások és üzlethelyiségek fűtésére felhasználni.

Magyarországon is elérhetővé válik jövőre az a kezdeményezés, amely újrahasznosító üzembe szállítaná a közösségi mosdókban, irodaházakban használt papírkéztörlőket, így azok nyersanyagként visszakerülhetnek a gazdasági körforgásba. Ezzel legalább 20 százalékkal csökkenthető a kidobásra ítélt hulladék aránya. Cikkünkben pedig bemutattunk egy applikációt, amely új szintre emeli a komposztálást, ugyanis a segítségével akár személyek is megoszthatják vagy befogadhatják egymás zöldhulladékát.

A megújuló energiaforrások egyik legnagyobb kihívása az időjárás-függőségből fakadó ellátási bizonytalanság. Erre nyújt megoldást egy hazai innováció, amelynek köszönhetően hatékonyabban lehet egy rendszerbe kapcsolni a hagyományos- és megújuló erőműveket. Míg francia borászok új megoldással kísérleteznek az időjárási szélsőségek kiküszöbölésére. A szőlősorok felett elhelyezkedő napelemes rendszerek megvédik a szőlőt a legmelegebb időszakokban a napsugaraktól, míg szigetelőként viselkednek az extrém hideg tavaszi napokon.

A jól hangzó faültetési programok céljai sokszor nem teljesülnek a nem megfelelő előkészítés következtében, ugyanis az elültetett fák a fenntartás hiányosságai miatt csak alacsony százalékban maradnak életben. Pedig ha hozzáértéssel valósulnának meg, hozzájárulnának az ökoszisztéma regenerálásához. Ez utóbbiért kicsiben is sokat tehetünk, például erdőkert létesítésével. Írásainkból kiderül, hogy mi is az az erdőkert, és hogy mire érdemes odafigyelni az őszi faültetés során.