C-vitamin – A hideg hónapok immunerősítője

A Szent-Györgyi Albert által felfedezett egyik legismertebb vitamin eredetéről, szerepéről, előnyeiről és mértéktelen fogyasztásának veszélyeiről lesz szó összefoglalónkban.  

Szent-Györgyi Albert 

1931 őszén egy fiatal amerikai kutató, Joseph L. Svirbely jelentkezett Szent-Györgyinél, hogy egyéves magyarországi tartózkodása alatt szeretne nála dolgozni. Svirbely korábban Charles Glen King csapatában dolgozott, amely a C-vitamint próbálta megtalálni. Azt már két évszázada tudták, hogy a citrusfélék fogyasztása megelőzi a skorbutot, és az 1910-es években felfedezték a vitaminokat is. A C-vitaminnak elnevezett skorbutellenes anyag pontos kémiai mibenléte azonban továbbra is rejtély maradt, mert a citrom- és narancslé különböző molekulákat tartalmazott. King ezeket sorra izolálta, aztán tengerimalacoknak beadva őket próbálta megelőzni a skorbut kialakulását, 1931-ig azonban nem járt sikerrel.

Szent-Györgyi addig nem foglalkozott vitaminkutatással, de odaadta maradék hexuronsavát Svirbely-nek, hogy ellenőrizze, tartalmaz-e C-vitamint. Az első állatkísérlet után kiderült, hogy a hexuronsav koncentrált C-vitaminból, vagyis gyakorlatilag azonos vele. Az ellenőrző kísérletek után Svirbely 1932 márciusában megírta Kingnek, hogy sikerült azonosítania a C-vitamint.

Kapcsolódó bejegyzések

Tudod, melyik gyümölcsből kaphatod meg a legtöbb természetes C-vitamint?

A legtöbb C-vitamint tartalmazó gyümölcsök és zöldségek felsorolásakor általában ezek jutnak eszünkbe: csipkebogyó, fekete ribizli, eper, kivi, narancs, citrom, paprika, petrezselyem, brokkoli. A listát azonban nem ők vezetik, még csak nem is az ezüstérmes homoktövis, de akkor melyik növény az első?

King ezután április 1-jén a Science magazinban közölte, hogy megtalálta a C-vitamint, de mint később kiderült, kísérleti adat ekkor még nem volt a kezében. Az ezt követő vitában mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy ellopta eredményeit. King 1933-ban megpróbálta szabadalmaztatni a C-vitamint, de a szabadalmi hivatal a felfedezésben Szent-Györgyi elsőbbségét állapította meg, ő ugyanis már 1932. március 18-án, a Budapesti Királyi Orvosegyesület ülésén tartott előadásában bejelentette, hogy a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz az anyag: „Nyilvánosság előtt először ezúttal mondjuk ki, hogy a hexuronsav és a C-vitamin azonosak.”

1932. március 26-án az Orvosi Hetilap is beszámolt az előadáson elhangzottakról, azaz arról, hogy a hexuronsav nem más, mint a C-vitamin. 

Szent-Györgyi a kísérletekre valamennyi hexuronsavát elhasználta, amit külföldről hozott. Mellékvese nem állt rendelkezésére, káposztából és citromból viszont nem tudott számottevő mennyiségű C-vitamint kivonni. Az általa elmondott történet szerint egyik este a vacsorához felesége paprikasalátát készített, amit ő nem evett meg, hanem elvitte a laboratóriumába megnézni, van-e benne C-vitamin. Meglepetésére kiderült, hogy valóban jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaz. Könnyebb volt izolálni, mint a citrusok levéből, amelyek egymáshoz kémiailag hasonló cukrokat tartalmaznak. Azonnal átállította munkatársait a paprikatisztításra, és alig egy hét múlva másfél kilónyi C-vitamin volt a kezében.

Így nemcsak a vitamin kémiai mibenlétét állapította meg, hanem gyors és olcsó előállítási módszerét is. Az anyag egy részét elküldte Norman Haworth-nak, aki így már meg tudta határozni a molekulaszerkezetét. A C-vitamin nagy tömegű előállításához 1933 szeptemberében paprikakísérleti célokra egy hold földet kért és kapott bérbe Szeged városától, amelyen a kísérleteihez szükséges mennyiségű paprikát megtermelhette. Haworth és Szent-Györgyi nevezte el a vegyületet aszkorbinsavnak (azaz skorbutellenes savnak). A C-vitamin felfedezőjeként Szent-Györgyi azonnal világhírnévre tett szert. 1937-ben a Nobel-díj Bizottság Szent-Györgyi Albertnek ítélte az orvosi és fiziológiai díjat „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és a fumársav-katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”. 

Az aszkorbinsav  

Az emberi szervezet képtelen az aszkorbinsav előállítására, így táplálékkal kell bevinnünk szervezetünkbe. Amennyiben ez nem történik meg, hiánytünetként vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak, lassú sebgyógyulás, a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és gyulladások kialakulása tapasztalható. Az aszkorbinsav fokozza szervezetünkben az immunrendszer működését, növeli a fehérvérsejtek számát, melyek szembeszállnak a testünket megtámadó kórokozókkal. Egyúttal erősíti is a fehérvérsejtek működését.  

Ajánlott napi mennyiség 

A hivatalos álláspont szerint az egészséges ember napi C-vitamin-szükségletét a helyes táplálkozásból fedezni lehet. Napi ajánlott mennyiségként 60–90 mg-ot írnak elő, de az intenzív életmód, a növekvő környezeti ártalmak vagy a nem megfelelő életforma mind jó indok a napi adag emelésére, amely így akár az 500 mg-ot is elérheti. Fontos tudni, hogy természetes táplálékforrásból szinte lehetetlen túladagolni.  

Természetes C-vitamin-források  

A természetes C-vitamin megtalálható a citrusfélék gyümölcseiben. Ide tartozik a citrom, a narancs, a grapefruit, a gránátalma, valamint a bogyós növények, a zöldség- és főzelékfélék, mint amilyen a paradicsom, a paprika, a kelvirág, a burgonya és sok egyéb növény termése. Ezeket a zöldségeket és gyümölcsöket érdemes nyersen vagy párolva fogyasztani, mert így megőrzik vitamintartalmukat. A hosszú áztatás, főzés vagy fagyasztás jelentős vitaminveszteséggel jár. Magas C-vitamin-tartalmú a csipkebogyó piros termése is, ezért hasznos, ha megfázás esetén csipkebogyóteát iszunk. 

Jótékony hatásai  

Az aszkorbinsavnak nagyon sok jótékony hatása van szervezetünkre. Többek között a bőr kollagénjének képződéséhez nélkülözhetetlen anyag, hiányában bőrünk töredezett és száraz lesz. Gyorsítja a fogíny, a vérerek, a csontok, valamint a fogak fejlődését, megújulását és gyógyulását, továbbá segít az égési sérülések gyógyításában, és gyorsítja a műtét utáni sebgyógyulást és a hegképződést is. Operáción, illetve bármilyen sérülésen átesett betegnek ajánlatos nagyobb mennyiségű, napi 1000 mg C-vitamint fogyasztania. 

Kapcsolódó bejegyzések

Elég vitamint fogyasztunk?

Vajon elegendő az a vitamin, amit naponta a (friss) zöldségekkel és gyümölcsökkel, illetve a változatos táplálkozással beviszünk a szervezetünkbe? Milyen vitaminokra van szükségünk, melyik mire jó? Mi a különbség a vízben, illetve a zsírban oldódó vitaminok között? Miben találhatók meg ezek az anyagok, és mikor van szükségünk táplálékkiegészítőkre?

A meghűlések orvoslója  

A C-vitamin jelentősen csökkenti a meghűléses betegségek, különösen a nátha tüneteit. Az influenzajárvány idején vagy a megfázásos megbetegedések megelőzéseként rendszeresen fogyasszunk C-vitamint!  

A vitamin, amely a rákos sejtek ellen is felveszi a harcot  

A C-vitamin antioxidáns hatásánál fogva véd a szervezetet fenyegető rákkeltő anyagok káros hatásaitól is. Az antioxidáns kifejezés azt jelenti, hogy az aszkorbinsavnak kémiailag olyan a szerkezete, hogy a rákkeltő anyagok szabad gyökeit megköti. Ezek az anyagok egyébként a sejtek DNS-ét, vagyis örökítő anyagát támadnák meg, reakcióba lépnének vele, és olyan visszafordíthatatlan változást hoznának benne létre, melynek hatására a sejtek vég nélküli osztódásba kezdenének, és így daganat alakulna ki. Az aszkorbinsav azonban közömbösíti a rákkeltő anyagok szabad gyökeit, mert hamarabb lép velük reakcióba. 

A C-vitamin jelentősen csökkenti a gyomor-, gége- és nyelőcsőrák kialakulásának veszélyét is. Ezenkívül támogatja a szervezetben a vas felszívódását és hasznosulását, természetes enyhe hashajtó hatása van, és védelmet nyújt a szürke hályog ellen is. Csökkenti a vér koleszterinszintjét, így minimalizálja a szívinfarktus és a szívkoszorúér-betegségek kockázatát. 

A mértéktelen C-vitamin-fogyasztás veszélyei 

Az aszkorbinsav vízben oldódó vitamin. Ezt azért fontos tudni, mert a zsíroldékony vitaminokkal szemben nem halmozódik fel a zsírszövetben, hanem a fölösleges mennyiség a vizelettel távozik, így nem lehet túladagolni. Figyelembe kell azonban venni, hogy a C-vitamin a szervezetben oxaláttá bomlik le, ami a vizelettel ürül. A vesekövek háromnegyede kalcium-oxalátból áll, így emiatt mégiscsak gátat kell szabni a mértéktelen, napi 4 grammot meghaladó C-vitamin-fogyasztásnak. 

A C-vitamin számos védelmi funkciót lát el a szervezetünkben, és fontos szerepe van az immunrendszerünk megerősítésében is. Fogyasszuk életvitelünknek megfelelően, különösképpen az őszi és téli hónapok idején!

Kiemelt kép: Canva