A növekedés határai (The Limits to Growth, 1972) a Római Klub első, kétségtelenül legnagyobb hatású és egyben legellentmondásosabb jelentése, amely azt jósolta, hogy civilizációnk valószínűleg valamikor ebben az évszázadban összeomlik.

A Római Klub a Massachusetts Institute of Technology (MIT) munkatársait bízta meg azzal, hogy vizsgálják meg, milyen hatással lesz a népesség növekedése és az iparosodás a Föld erőforrásaira, illetve magára az emberiségre.

A jelentés korszakalkotó munka volt, a tanulmány alapját a World3 matematikai modellel végzett forgatókönyv-szimulációk adták. Az adatokat (az iparosodást, a népességet, az élelmezést, az erőforrások felhasználását és a környezetszennyezést) 1970-ig modellezték. Ezt követően egy sor forgatókönyvet dolgoztak ki 2100-ig attól függően, hogy az emberiség tesz-e komoly lépéseket a környezeti és erőforrás-problémákkal kapcsolatban. Arra az esetre, ha ez nem történik meg, a modell 2070 előtti összeomlást jósolt a gazdaság, a környezet és a népesség tekintetében. Ezt „Minden marad a régiben” forgatókönyvnek nevezték el.

Mindent összevetve a jelentés megállapította, hogy a népesség és a gazdaság növekedése a jelenlegi ütemben nem tartható fenn tartós ideig, és a válság csak úgy kerülhető el, ha az emberiség lélekszámát, a termelő- és a fogyasztótevékenységet korlátozzuk. Végkövetkeztetése az, hogy ha az addig tapasztalt növekedési trendekben nem áll be változás, úgy 2072-re nyilvánvalóvá válnak a növekedés korlátai, amelyek a populáció és az ipari kapacitás „hirtelen és kontrollálhatatlan” visszaeséséhez vezetnek. Az egy főre vetített globális ipari termelés gyors visszaesését 2008-ra, az élelmiszeripar és a szolgáltatások hanyatlását 2020-ra, a Föld népességének visszaesését 2030-ra jósolta a modell.

A jelentésből készült könyvből 30 millió példányt adtak el, több mint 30 fordításban (magyar nyelven is) jelent meg, ezzel a világtörténelem legkeresettebb környezetvédelmi könyve lett. A megjelenését követően szerte a világon sok éles hangú kritika érte különböző indíttatásokból. Számos szakértő szerint sok fontos változót nem vettek figyelembe, így pedig a modell hiányos és pontatlan.

Az új növekedés határai – Harminc év múltán című könyv 2005-ben jelent meg, magyarul is olvasható. Ebben a kutatócsoport ellenőrizte feltevéseit, pontosította az adatokat, és korszerűsítette modelljét. A jövőt „lejátszó” szimuláció azonban újra komor képet rajzolt eléjük.