Még időben vagyunk ahhoz, hogy a hidegebb évszakokra átmentsünk valamint a nyár sokszínűségéből: készítsünk lekvárokat, savanyúságokat, befőtteket, krémeket!
A klasszikusok még szezonálisak!
Nyár végéig még sokféle friss hazai alapanyagból dolgozhatsz. A szezonális élelmiszerek felderítésében számos weboldal segít. Ilyen például az Európai Élelmiszer-információs Bizottság (EUFIC) szezonális zöldségeket és gyümölcsöket bemutató térképe, melyen könnyedén tudunk ország és hónap szerint is keresni. Hasonlóan jó megoldás a Felelős Gasztrohős tematikus oldala.
Kapcsolódó bejegyzések
Hekkeld meg a recepteket, és (ha tudsz) főzz hazaiból!
Nem feltétlenül drágább az, ami fenntarthatóbb, és nem szükségszerűen finomabb az az étel, amely drágább alapanyagokból készül.
Szezonális alapanyagból dolgozni azért fontos, mert amellett, hogy fenntarthatóbb, finomabb is, és természetesen a beltartalmi értékei is jobbak. Ahogy korábban írtuk, a távolról érkező alapanyagok esetében sokszor egy küllemre elfogadható, de valójában szinte éretlen – szállítás közben utóérlelt – termékkel van dolgunk.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan táplálkozzunk egészségesen, amikor nincs friss zöldség és gyümölcs?
Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, a téli időszakban különösen nehéz a vitaminbevitel, ha ezt szilárd táplálékkal és nem kapszulákkal szeretnénk megoldani. Szerencsére vannak alternatívák, amelyek segíthetnek az egészséges táplálkozásban a hideg hónapokban is. Főleg azért, mert ebben az időszakban kiemelkedően fontos, hogy fitten tartsuk immunrendszerünket.
Gyümölcsök
Szerencsére még bőven van miből dolgoznunk. A teljesség igénye nélkül az alábbi gyümölcsök érhetők el szezonálisan szeptemberben:
• füge,
• körte,
• szilva,
• őszibarack,
• ringló,
• alma.
Kapcsolódó bejegyzések
Gyümölcsszezon – Befőzés természetesen
Lehetőleg naponta fogyasszunk gyümölcsöt, de gondoljunk a tartósítószer-mentes elrakásukra is!
Lassan betársul hozzájuk a birs, már most is van szőlő, és a naspolya is készülődik. Ha nemcsak a piacok kínálatából dolgozunk, hanem szívesen járunk az erdőbe gyűjtögetni, akkor találhatunk erdei szedret, gyűjthetünk bodzabogyót, és többek között a vadkörtével is megpróbálkozhatunk.
Zöldségek
Zöldségből ősszel (is) sokkal nagyobb a merítés, mint gyümölcsből, ráadásul folyamatosan jelennek meg új szereplők is. Az említett EUFIC-térkép szerint míg gyümölcsből 11-féle érhető el szezonálisan szeptemberben, addig zöldségből 38-féle. Ha a télre gondolva az elrakáson gondolkozunk, akkor ezekkel a zöldségekkel érdemes leginkább számolni:
• padlizsán,
• cékla,
• cukkini,
• tök,
• paradicsom,
• paprika,
• káposztafélék.
Kapcsolódó bejegyzések
Nyár végi, őszi csemegék erdőn és mezőn
A nyár vége, ősz eleje ízletes csemegékkel kecsegtet a vadon termő növények gyűjtői számára. Nézzünk meg néhányat!
Kedvcsináló eltevéshez
Lekvár
A gyümölcsökből a legkézenfekvőbb lekvárt készíteni. Ennek folyamatát külön nem taglalnám, hiszen kismillió helyen és formában elérhetők a praktikák. Nekünk csak azt kell eldöntenünk, hogy cukorral vagy anélkül, tartósítószerrel vagy csak úgy, magában főzzük a lekvárt. Különleges eszközökre sincs szükségünk, de ha akad a háztartásban direkt lekvárfőzésre kitalált gép, esetleg egy megfelelő méretű lassú főző, akkor a szokásosnál könnyebb dolgunk lehet.
Kapcsolódó bejegyzések
Helyi élelmiszerek: nem a szállítási távolság a lényeg!
Fontos, hogy helyi élelmiszert válasszuk, de a logisztikai terhen túl mélyebb ez a téma. Szemléletformálást is takar.
Az itthon is egyre elterjedtebb, még „Szedd magad!” akciókban is feltűnő füge különleges választás lehet, akár magában, akár fűszerekkel társítva. Leggyakrabban fahéjjal és vaníliával ízesítik, sőt néha kerül bele rum vagy más intenzívebb ízű szesz, de ha tisztán a füge ízére vágyunk, akkor csak egy kis cukrot és citromlevet kell hozzá tennünk a főzés során.
Higiénia mindenek felett!
Amit viszont minden alkalommal fontos hangsúlyozni, hogy a zöldségek-gyümölcsök tartósításának alapköve a higiénia. A tiszta, csíramentes üvegek használata elengedhetetlen, ha sokáig szeretnénk élvezni az elrakott ételeket. Sokan ehhez kifőzik az üvegeket, mások egy kevés vízzel feltöltve a mikróba teszik őket néhány percre.
Próbáljunk ki extrákat: a csatni!
Egyre népszerűbbek itthon is a különféle csatnik. A dél-ázsiai eredetű lekvárféleség különlegessége, hogy számtalan módon és szinte bármilyen zöldség és gyümölcs felhasználásával elkészíthető. Íze jellemzően fűszeres, ízlésünktől függően savanyú, csípős vagy édes, de akár ezek keveréke is lehet. Alapja általában (de nem törvényszerűen) a vöröshagyma, az ecet és a cukor, erre jöhetnek rá a további hozzávalók. A csatnik szinte mindennel fogyaszthatók, húsokkal, zöldségekkel, hidegen és melegen, köret mellett vagy egy karika kiflin. Épp ezért érdemes egy próbát tenni velük. Korábban a Meatless Monday sorozatunkban és a karácsonyi gasztroajándékokat ajánló cikkünkben is bemutattunk egy-egy receptet. Az alábbi paradicsomos csatni az előbbiből való.
Paradicsomos csatni
Hozzávalók 3 kis üveghez:
- 1 kg koktélparadicsom
- 1,5 db jalapeno paprika
- 1 ek balzsamecet
- 1 ek méz
- 10 szem koriandermag
- 2 kk só
- 1 kk rózsabors
- 1 tk római kömény
- fél kezeletlen citrom leve
Így készítsd el!
A paradicsomokat meghámozzuk (ha túl picik, akkor egyszerűbb lehet az elkészült csatniból kiszedegethetni az összepöndörödött héjakat). Az összetevőket megtisztítjuk, összevágjuk, és az ecet nélkül egy lábosba tesszük, majd jó 3/4 óráig főzzük, rotyogtatjuk, végül hozzáadjuk az ecetet és a citrom levét.
Ha az íze még nem tökéletes, utólag is fűszerezhetjük. A sűrűséget a főzés hosszával tudjuk befolyásolni. Van, aki hígabban, van, aki sűrűbben szeretni. Végül a főzetet összeturmixoljuk, és a megtisztított üvegekbe töltjük. A tetejükre pár csepp olajat teszünk, majd az üvegeket lezárva, felfordítva hagyjuk kihűlni.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit tegyünk a túlérett paradicsomokkal?
Pontosan hogyan járul hozzá a globális felmelegedéshez, ha kidobunk egy karfiollevelet vagy egy csomag töppedt paradicsomot?” – teszi fel a kérdést Lindsey Harrad új könyvében, a Living Plantfully címűben. A kapcsolat sokkal közvetlenebb, mint gondolnánk. A globális élelmiszerpazarlás önmagában az összes üvegházhatású gázkibocsátás 8-10%-áért felelős.
A legjobb zöldségkrém: baba ganoush!
A zöldségkrém-bajnokságban elég erős a mezőny: ismerve a zakuszkát, az ajvárt és társaikat. Számomra viszont nem kérdés, melyik versenyző nyer utcahosszal: a Közel-Keletről származó baba ganoush-nak nincs párja! A padlizsánból készülő krémhez nem kellenek különösebben extra hozzávalók. A hazai háztartásokban talán egyedül a tahini néven ismert szezámpaszta fordul elő ritkábban, de a legtöbb boltban ezt is könnyedén beszerezhetjük, sőt akár otthon is elkészíthetjük.
Hozzávalók:
• 3-4 padlizsán
• fokhagyma
• citromlé (esetleg verjus)
• 0,2-1,5 dl tahini
• só
• opcionális: olívaolaj, római kömény, petrezselyem zöldje
Így készítsd el!
Nem véletlenül hiányoznak a mennyiségek a hozzávalók többsége mellől. Tipikusan olyan ételről van szó, amely a kóstolgatós módszerrel, egyéni ízlésünknek megfelelően készül. Annyit érdemes leszögezni, hogy a padlizsánt héjában jól meg kell sütni. Melegítsük elő a sütőt nagyjából 200 fokra! A tepsibe fektetett, egy picit megszurkált padlizsánokat 1–1,5 óráig érdemes sütni (vagy amíg kellően meg nem égnek kívülről). A legjobb persze az, ha faszénparázson sikerül őket elkészíteni, ekkor utánozhatatlan füstös ízt kapunk. Ha ezzel megvagyunk, akkor a kihűlt padlizsánok belsejét kaparjuk ki, törjük össze, és kezdjük el adagolni a további hozzávalókat! Még egyszerűbb, ha egy aprítóban dolgozzuk össze a keveréket. A folyamatos kóstolással be tudjuk állítani az ízeket, melyek egy éjszakányi pihentetés után még kifinomultabbak lesznek.
Ha szeretnénk télen is élvezni az ízeket, megpróbálkozhatunk valamelyik ismert tartósítási megoldással, de a megsült, összetört padlizsánt minden további nélkül le is tudjuk fagyasztani. Ha tehát nagyobb adagot sütünk egyszerre, eltehetünk belőle télire is.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit tudunk a fermentálásról?
A fermentálás viszonylag egyszerű folyamat, amely során a szerves anyagok a környezetünkben található mikroorganizmusok enzimjeinek segítségével átalakulnak. A cikk a fermentálás műveleteit, fortélyait, a fermentált ételek hatásait mutatja be.
Savanyúság télire? Mentsük meg az éretlen paradicsomokat!
A piacon vagy a szupermarketben nemigen tudunk éretlen, zöld paradicsomot beszerezni. A kertekben viszont bőven van olyan paradicsom, amely magától már nem érik be. Érdemes tisztázni, hogy a zöld paradicsom mérgező voltára vonatkozó információkat félig-meddig kezelhetjük tévhitként: találhatók ugyan benne mérgező anyagok, de igen jelentős mennyiséget kellene megennünk belőlük, hogy ezek valódi hatást fejtsenek ki.
A zöld paradicsomból készíthetünk a fentihez hasonló módon csatnit, de akár klasszikus értelemben vett lekvárt is. Ha ezektől idegenkednénk, akkor a legjobb választás a savanyúság lehet.
Hozzávalók:
• zöld paradicsom
• víz
• só
• ecet
• fűszerek: babérlevél, bors, mustármag, ízlés szerint csípős paprika
• tartósítószer: nátrium-benzoát
Így készítsd el!
Először a felöntőlevet készítjük el. Forraljuk a vizet a sóval és a fűszerekkel 20–30 percig, hogy megfelelően kioldódjanak az ízek! Ezután hozzáadhatjuk az ecetet és a nátrium-benzoátot. Ha utóbbitól tartózkodni szeretnénk, akkor alternatív tartósítási módszereket is bevethetünk. A vízhez literenként 0,5 dl 20%-os ecetet, 30 g sót és nagyjából 1 g tartósítószert számolhatunk. Miközben hűl a felöntőlé, válogassuk ki a nagyjából egyforma méretű, épp paradicsomokat, majd alapos tisztítás után tegyük őket tiszta befőttesüvegekbe! Amikor a lé már szoba-hőmérsékletű, mehet a paradicsomokra. Végül az üvegek zárása után a befőtt indulhat is a kamra polcaira.
